A szeptember-novemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest, a közfoglalkoztatottak száma 6 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók pedig 13 ezerrel voltak többen, így a legutolsó háromhavi átlag alapján a gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma 4.755 ezer fő volt - írja Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője lapunknak küldött, a KSH péntek reggel kiadott munkaerőpiaci, foglalkoztatási adatait értékelő írásában.
A legutolsó hónapban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt az előző havi 4,1 százalékot követően és az előző év azonos hónapjában mért 3,8 százalék után, amely kismértékű emelkedést az inaktivitásból visszatérők számának növekedése okozza. Az NFSZ nyilvántartásában 226 ezer regisztrált álláskereső szerepelt ugyanebben az időszakban, ami az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenést mutat, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig érdemben nem változott. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a fenti időszak végén 85 ezer volt az előző hónap végén nyilvántartott 78 ezer után, vagyis tovább emelkedett a munkaerőpiaci feszesség is.
A foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75,0 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 74,7 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6 százalékos szinttel összevetve.
Az októberi átlagbér-emelkedés eközben 14,0 százalék volt a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi és egyben 3,7 százalékos reálbérnövekedést eredményezett a hónapban. Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 14,4 százalék volt a megelőző hónap 14,6 százalékos mértéke után.
Kilátások
A következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is minimálisan a 4 százalékos szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig 4,0 százalék lehetett, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent. Így a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak.
Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,9 százalék lehetett a tavalyi évben, míg az idei évben 10 százalék körüli lehet az éves bérnövekedési ütem, amit támogatnak a decembertől 15 és 10 százalékkal emelkedő bérminimumok.
Részletek, háttér
A hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordmagasságban tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt és így az aktivitás is új csúcsra kerül, immár csak kismértékben elmaradva az 5 millió főtől. A fejlett piaci munkaerőpiacok jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása – és további növekedése - némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerőkeresletre.
Eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, amit jelez a bérnyomás mértéke is, amely bár kismértékben lassult, de továbbra is közel van a 15 százalékos szinthez. Ez egyben a legutóbbi inflációs számok alapján már pozitív reálbér növekedést is jelez, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását.
Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban és elősegíti a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést.
A továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés később következhet be és hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani.
De érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a célzott változások akár 12-15 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben, így kifejezetten nehéz eltalálni a ciklus megfelelő szakaszát a monetáris politikai eszköztárral. A jelenlegi stabil állapotból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg, ami továbbra is pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
2023 III. negyedévében továbbra bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban is. A mezőgazdaságban 12 ezer fővel nőtt a létszám, a feldolgozóiparban 5 ezerrel, az építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén 13 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig ezer főn belül bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.
