Feszesnek, de stabilnak minősítik a magyar munkaerőpiacot a különböző elemzők. Mint arról lapunk reggel beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint 2023 decemberében a foglalkoztatottak száma 4 millió 723 ezer fő, a munkanélküliek száma 207 ezer fő volt. A tavalyi év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 724 ezer főt, míg a munkanélküliek száma az évben átlagosan 203 ezer főt tett ki.
Az elemzők egyöntetű véleménye, hogy bár például az energiaválság indokolta volna a munkaerőpiaci számok romlását,
a beruházások termelőre fordulása munkaerő-keresletet teremtett.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője ehhez azt fűzte hozzá, hogy habár a munkaerőhiány a belső kereslet mérséklődése miatt enyhült, több ágazatban is fennmaradt, így az állásvesztettek újra el tudtak helyezkedni. Hozzá hasonló véleményt fogalmazott meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője, aki szerint az állásukat vesztett munkavállalók viszonylag könnyen el tudtak máshol helyezkedni, vagy pedig a cégek kétszer is meggondolták a munkavállalók elbocsátását.
A munkanélküliségi ráta emelkedésének ügyében is konszenzus mutatkozik az elemzők részéről. Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője úgy véli, ennek oka az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése. Ugyanezen a véleményen van Regős Gábor, valamint Molnár Dániel is, utóbbi azt is hozzáteszi,
„az aktívak számának növekedését a megélhetési költségek emelkedése indokolta a magas infláció nyomán”,
de megjegyzi azt is, ez „növeli a bevonható munkaerő-tartalék mértékét, amely támogatja a gazdasági kilábalást”.
Molnár viszont azt is hangsúlyozza, a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiac kínálati oldala korlátos, ami növelheti a munkaerőhiányt. Ennek viszont pozitív hatása lehet a bérezési folyamatokra, azon keresztül pedig a belső keresletre, támogatva a gazdaság bővülését – írja az elemző. Ehhez hasonló álláspontot képvisel Regős Gábor, aki szerint kevés tartalék van a munkaerőpiacon. Az ebből következő feszes munkaerőpiac fenntartását fontos tényezőnek nevezi, hiszen – mint fogalmaz –
„ez nagyban elősegítheti azt, hogy verseny legyen a munkaerőért, azaz a bérszint emelkedni tudjon”.
A bérszínvonalra megjegyzést tett Horváth András is, aki rámutat, a 14,1 százalékos novemberi átlagbér-emelkedés „az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi”. Ám azt is hozzáteszi, a versenyszférában a béremelkedés csak 13,3 százalék volt, aminek okaként azt jelöli meg, hogy „ebben az üzleti évben a bónuszfizetések mértéke elmarad a korábbi évétől”.
Az elemzők úgy vélik, a mostani jó munkaerőpiaci állapotok fennmaradnak az idei év egészére. Regős és Molnár szerint is kis mértékben tovább „bővülhet”, illetve „emelkedhet”, míg Horváth úgy látja, „fennmaradhat” a munkaerőpiacilag aktívak között a közel teljes foglalkoztatottság. Utóbbi ugyanakkor arra is választ vár,
mikor tudnak „az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok” olyan szintű hűtő hatást gyakorolni a munkaerőpiaci folyamatokra, amik a bérnövekedési ütem lassításával elősegítik a 2 százalék körüli inflációs célok elérését.
A szakember szerint továbbra is kérdéses, hogy ez „megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül, vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani”. Megjegyzi, a munkaerőpiacok reakcióideje meglehetősen lassú, a célzott változások akár 12-15 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. Így kifejezetten nehéz eltalálni a ciklus megfelelő szakaszát a monetáris politikai eszköztárral – véli Horváth András.
Az elemzőknél jóval optimistább közleményt adott ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Propagandától sem mentes kommünikéjében azt írja, „a mostani rekord magas aktivitási ráta komoly lépést jelent a 85 százalékos munkaerőpiaci aktivitás elérése felé”. Czomba szerint a növekedés helyreállítása és a 4 százalékos GDP-növekedés elérése érdekében a fogyasztás növelése és a beruházások 25 százalék felett tartása mellett – a hazai munkaerő-tartalék mozgósításával – tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.
Megjegyezzük, már a pénzügyminiszter sem bízik az idei 4 százalékos gazdasági bővülésben.
