A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója a 2023-ban mért erősödés után 2024 január és március között kismértékben nőtt, és az orosz-ukrán háború okozta sokk előtti időszakot is meghaladó magasságban van.
„Bár a szektor szereplői most pozitívan látják a helyzetet, legfrissebb elemzésünk is alátámasztja, hogy két fontos kérdés van az agráriumban: a klímaváltozás és a hatékonyságnövelés. A hazai mezőgazdaság szereplőinek fel kell készülniük mindkét témakörben, amelyre jó pénzügyi lehetőséget biztosítanak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának jelenlegi ciklusában rövidesen megnyíló mintegy 1500 milliárd forint értékű beruházási pályázatai, valamint a csökkenő kamatok miatt újból előtérbe kerülő banki finanszírozás” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Fotó: Depositphotos
Kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban azok a mezőgazdasági termelők lehetnek kedvezőbb helyzetben, akik okszerű gazdálkodást folytatva csökkentik önköltségeiket, és felkészülnek a klímaváltozás következményeire, többek között a csapadék hiányára vagy egyenlőtlen eloszlására. Jó eszköz lehet erre, ha alternatív növényeket is bevonnak a termesztésbe, vagy ha növelik az öntözést. Hozzátette, vannak olyan ágazatok, amelyek akár európai szinten is versenyképessé váltak azáltal, hogy szinte teljesen függetleníteni tudták a termelést az időjárástól, ilyen az üvegházas zöldségtermesztés, a brojlercsirke- és a sertéstenyésztés.
Tovább közelít a kiegyensúlyozott növekedési szinthez az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 első negyedévében 33,7 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2023 utolsó negyedévében mért 33,6 pont volt.
A mostani érték a 2024 negyedik negyedévéhez képest 0,1 pontos, éves összehasonlításban viszont ezt jóval meghaladó, 3,9 pontos növekedést jelent. Az idei első negyedévben a vizsgált 12 termékpálya közül a baromfi és a sertés érte el a legmagasabb értéket, mindkét alágazat meghaladta az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint – a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 pontot.
Csapadékra várnak a szántóföldi növénytermesztők
A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése összességében nem változott az előző negyedévhez képest. A tőzsdei értékesítési árak valamelyest erősödtek, ennek hátterében azonban elsősorban a kőolaj árának emelkedése áll. Az ágazat helyzetére két fontos globális tényező is hatással lesz az elkövetkező időszakban az MBH Bank szakértői szerint: egyrészt a fejlődő országok gabonaigénye, másrészt az El Nino alakulása. A szántóföldi növénytermesztők helyzetértékelését befolyásolja, hogy Magyarországon egyelőre hiányzik a megfelelő mennyiségű csapadék, elsősorban a délkeleti régióban. Ha nem kerül megfelelő mennyiségű víz a talajok felső rétegeibe, félő, hogy kevesebb lehet a termés. Az értékesítési árak pedig továbbra is alacsonyabbak a korábbinál. A termelés költségei valamennyivel csökkentek, a vetési munkálatok jól haladnak, de a talajokból nemcsak az idei, hanem három év csapadékmennyisége hiányzik Délkelet-Magyarországon. A májusi eső tényleg aranyat érhet – figyelmeztetett Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
Idén is az állattartók és -tenyésztők felé billenhet a mérleg
Az időjárással kapcsolatos aggodalmak a legeltető állattartók, így a húsmarhatenyésztők kilátásaira is befolyással vannak, számukra ugyanis létkérdés, hogy jó minőségű legelőkön tudják tartani az állatokat – mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői, hozzátéve, hogy a termékpálya helyzetértékelését a török piac gyengélkedéséről szóló hírek is rontották.
Az állati termékeket előállító agrárvállalkozások összességében azonban továbbra is kedvezőbb helyzetben vannak, a tej- és a tojástermékpályán nem jelentkeztek zavarok az elemzők szerint, a baromfinál pedig közrejátszott a kilátások javulásában az értékesítés volumenének növekedése is, bár a nagy fogyasztási visszarendeződés még várat magára. Az elemzők mindezek alapján jelenleg úgy látják, 2024-ben is valószínűleg az állattartók és -tenyésztők felé billen majd a mérleg.
A pályázatok indulása élénkíti a piacot a kertészeteknél
A szabadföldi zöldségek termékpályáján a csemegekukorica és a zöldborsó esetében tapasztalt alacsonyabb értékesítési árak, illetve ugyancsak az „ország zöldségeskertjeként” számontartott délkeleti térségben hiányzó csapadék miatt romlottak a kilátások. Emellett a kínai csemegekukorica nyomja az európai piacot, ami kifejezetten kedvezőtlen a magyar termesztők számára. Az üvegházas kertészetek és a gyümölcstermesztők viszont már a vidékfejlesztési pályázatokra készülnek, utóbbi esetében pedig tovább javította a helyzetértékelést, hogy nem voltak durva fagyok. A szőlő-bor termékpályán alapvetően jók a kilátások, bár a lédig piacon van némi elmaradás a szokásos exportmennyiséghez képest.
