5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

1887. február 1-jén jegyeztette be birtokát Hollywood néven Harvey Wilcox egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban. A földdarabról akkor még senki sem sejtette, hogy később egy stúdiókomplexum nő majd ki rajta, s később világszerte a film fogalmával azonosítják.

Amikor az első spanyol telepesek 1769-ben elérték a mai Los Angeles területét, a Santa Monica-hegység kanyonjaiban indiánokat találtak. Őket hamarosan elűzték, és a területet két részre osztották fel: a nyugati neve La Brea, a keletié Los Feliz lett. Az itt élők földműveléssel foglalkoztak, a lankákat gyümölcsöskertek, banán- és ananászültetvények, narancsligetek borították. Az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, Don Thomas Urquidez. Nopalerának (ahogy a helyet egy itt honos kaktuszfajta után hívták) még évekkel később is csak tíz lakosa volt, igaz, ekkoriban még Los Angeles is csak egy kaliforniai kisvárosnak számított.

A kansasi ingatlanügynök Harvey Henderson Wilcox 1886-ban a Csendes-óceán partján töltötte mézesheteit, és elbűvölte az itteni domb tetejéről nyíló látvány. A következő évben itt vett birtokot, amelyet felesége javaslatára Hollywoodként jegyeztetett be. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett össze egy gazdag, idős hölggyel, aki saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki. A település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát (ma ez a Hollywood Boulevard), amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött (ma már metróval is el lehet jutni ide Los Angeles belvárosából). Egyre több gazdag üzletember költözött ide, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló, sőt a helyi újság is megindult. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez, így megépülhetett a vízvezeték. 2002-ben komoly elszakadási mozgalom indult meg, amely végül elérte a népszavazás kiírását. A voksolás azonban közönybe fulladt, Hollywood továbbra is Los Angeles része maradt.

Az amerikai filmgyártás a közhiedelemmel ellentétben mégsem itt, hanem New Yorkban született. A producerek azonban hamar felfedezték Hollywoodot, ahol a napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen forgassanak, ráadásul egy helyen találtak síkságot, folyót, hegyet (a westernfilmeket korábban a New Jersey-i síkságon vették fel), sőt olcsó munkaerőt is. A költözésre volt még egy ok: a szakma nagyjai szerettek volna minél távolabb kerülni Edisontól, aki szabadalmai révén a filmiparban is komoly befolyással rendelkezett, és gyakran indított pereket, sőt az ő cége készítette az első cselekményes filmet is A nagy vonatrablás címmel.

Az első hollywoodi stúdiót 1911-ben építette a Nestor filmcég, de Hollywood felvirágoztatása Cecil B. DeMille nevéhez fűződik. A rendező-producer első filmjének helyszínt keresve beutazta Amerikát, s végül Hollywoodban állapodott meg. Az asszonyember című western 1914-ben került a mozikba, s ma ezt tekintik az első játékfilmnek, amely teljes egészében Hollywoodban készült. (DeMille emlékét a róla elnevezett kitüntetés őrzi, amelyet minden évben az életművek elismeréseként osztanak a Golden Globe-gálán.)

A példát egyre többen követték: 1912-ben már 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván, az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja, a kasszasiker szinonimája lett. Itt van a legismertebb stúdiók székhelye, 1929 óta, amikor az első Oscar-díjat kiosztották, a "filmvilág fővárosaként" emlegetik. A filmesek megjelenése után a város rohamos növekedésnek indult, gombamód nőttek ki a földből a bankok, éttermek, klubok és filmpaloták.

Az aranykor az 1940-es évekig tartott, amikor egy trösztellenes törvény különválasztotta a filmkészítést a forgalmazástól, majd nem sokkal később megjelent a televízió. Ma már költségvetési okokból egyre több film készül külső helyszínen, s előretörtek a független filmgyártók is. Hollywoodban a látogatható stúdiók mellett nevezetesség a Hírességek sétánya (Walk of Fame), ahol a járdán csillagok örökítik meg a szórakoztatóipar nagyjainak nevét, valamint a számtalan Oscar-gála helyszínéül szolgáló Dolby Theatre.

Hollywood ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az álmokat, a sztárokat és a hatalmas gázsikat. A mítoszt testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon a Hollywood felirat, amely 1923 óta magasodik a város felett (kezdetekben még Hollywoodlandként, az ingatlanbizniszre utaló utótagot 1949-ben hagyták el). A betűket az idők során többször is kicserélték egy-egy eseményhez kapcsolódva, átértelmezve a jelkép eredeti jelentését. Legutóbb szilveszterkor tették meg ezt, amikor egy magányos elkövető - hatósági jóváhagyás nélkül - Hollyweedre javított át két betűt, hogy a marihuána legalizálását támogassa.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!