Óvatosan optimistán értékelték az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb munkaügyi tájékoztatását. Mint arról lapunk péntek reggel beszámolt, egy év alatt a foglalkoztatottak létszáma 38 ezer fővel, míg a munkanélküliek száma 30 ezer fővel emelkedett. Így a foglalkoztatottság aránya 74,7 százalék, míg a munkanélküliség 4,6 százalékra rúg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a KSH adataiból azt olvasta ki, a gazdaságilag aktívak száma ismét elkezdett emelkedni és nem csak a havi modellbecslés adatai szerint, de a háromhavi átlagok alapján is. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ez utóbbiban csak nagyon csekély a javulás. Szerinte ezt már nevezhetjük egy biztató jelnek, amely akár előrevetíthet egy lassú, de tartós pozitív folyamatot.
Fotó: Mfor / Dala Gábor
Az ING szakértője a nemek szerinti bontás alapján úgy véli, a nők térnek vissza a munka világába, így
könnyen lehet, hogy megélhetési problémák vezérelhetik a családok kétkeresősre történő visszaállását.
Szintén a megélhetési költségek emelkedésére vezeti vissza a foglalkoztatottság növekedését Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ezen ok miatt vélhetően többen aktivizáltak magukat és esetleg el is tudtak helyezkedni, míg több helyen előfordulhattak leépítések, ahol az érintettek még nem találtak új helyet. Regős arra is felhívja a figyelmet, hogy az első három havi adat alapján látszik növekedés a külföldön dolgozók számában, mint fogalmaz, „ez a probléma továbbra is létezik”. Elemzésében azt írja,
foglalkozni kell azzal, hogy a hazai munkaerőpiac vonzóbb legyen – szükség van jobban fizető, magasabb hozzáadott értékű, jobb munkakörülményeket biztosító munkahelyekre.
Egy másik, kor szerinti bontásban történt aspektusra mutat rá elemzésében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szakértője. A vezető makrogazdasági elemző kiemeli, a 30 év alatti fiatalok, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban. Úgy véli, a foglalkoztatás a gazdasági növekedésből fakadó munkaerő-kereslet nyomán idén és jövőre is tovább növekedhet. Ám arra felhívja a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon meglevő tartalékok (a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek), munkaerőpiaci integrációja csak lassabb ütemben valósulhat meg. Ennek oka egyrészről alacsony képzettségi szintjük, másrészről élethelyzetük, több esetben az atipikus foglalkoztatás formák, mint például a részmunkaidős foglalkoztatás jobban illeszkedne életvitelükhöz, azonban ezek jelenleg még nem elterjedtek széles körben a magyar munkaerőpiacon – magyarázza Molnár.
Árokszállási Zoltán, továbbra is kedvező fejleményként értékeli a foglalkoztatottsági adatokban, hogy
az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója ezzel párhuzamosan azt is kiemeli, a munkanélküliek számában éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának a lelassulására, megállására utal. Szerinte elég valószínű, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet: a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi hónapokban azonban ez megfordul. Árokszállási kifejezi azt a reményét is, hogy az év második felében egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így
év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá.
Az MBH szakértője ugyanakkor optimista a munkanélküliségi adatokat látva. Mint írja, bár az adat egy tized százalékponttal elmarad az általuk várttól, de tavaly május óta az első csökkenő arányszám, ezért arra számít, a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában.
Fotó: zsebremegy.hu
Szintén a feszesség oldódásának lassulását látja a munkanélküliségi adatokban Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő elemzője úgy véli, a gazdasági növekedés fokozatos beindulásával a munkaerőpiac feszessége növekedhet, ám
a munkanélküliek számának mérsékléséhez szükség van a munkájukat elvesztők segítésére új helyük és szerepük megtalálásában.
Virovácz Péter elemzésében azt írja, a mostani változást átmenetinek tekintik, az ING-nél az előttünk álló hónapokban további lassú erózióval számolnak a hazai munkaerőpiacon. Ennek két jele is van:
- egyrészt egyértelműen emelkedik azon vállalatok létszáma, amelyek racionalizálásra kényszerülnek és a visszaeső (elsősorban külső) kereslet miatt végül csökkentik a létszámot,
- másrészt az eddig nyitott pozíciókat is megszüntetik, vagyis nehezebbé válik a munkát vállalni kívánók számára az elhelyezkedés.
Mint fogalmaz, az aktivitás várható növekedésével párhuzamosan ez emelheti a munkanélküliségi rátát. A nagy kérdés az lesz, hogy a munkaerőpiacra visszatérők milyen gyorsan lesznek képesek újra állást találni – áll az ING Bank szakértőjének elemzésében, aki hozzáteszi, pozitív, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény a szokásosnál némileg lassabban gyűrűzik be a reálgazdaságba és így a munkaerőpiacra. Ám rögtön megjegyzi azt is, épp emiatt az idei év első felére várt javuló gazdasági teljesítmény várhatóan csak az év második felében tükröződhet vissza a vállalatok munkaerőpiaci döntéseiben. Éppen ezért
az év közepéig némileg romló munkanélküliségi adattal számolnak, míg az év második fele hozhat érdemi javulást.
Az év egészében nézve így az állástalanok aránya 4,5 százalék körül alakulhat – véli az ING Bank vezető közgazdásza.
Virovácz a most közzétett KSH-adatokkal kapcsolatban fontosnak tartja megjegyezni, hogy a friss munkaerőpiaci adatokban látható változás több esetben is statisztikai hibahatáron belülinek tekinthető. Vagyis – magyarázza – érdemes megvárni a következő két hónap adatait, hogy az aktivitás és foglalkoztatás enyhe javulása tartóssá válik-e vagy ezt csak egy átmeneti, egyedi változás indukálta.
Az ING Bank vezető közgazdászával podcastsorozatunkban az elmúlt év végén beszélgettünk, mely itt hallgatható meg:
A munkaalapú társadalom megszilárdult, a kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat – áll Czomba Sándornak, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaügyekért felelős államtitkárának közleményében. A propagandaszöveg megjegyzi, „a foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek, a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, ráadásul átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért”. Az emelkedő munkanélküliségi számokra az államtitkár úgy reagált, az „egyrészt átmeneti, másrészt azt jelzi, hogy egyre több, korábban inaktív személy lép be a munkaerőpiacra és válik aktívvá”. Mint fogalmaz, ez a gazdaság számára kifejezetten előnyös, a kormány céljaival összhangban mobilizálódik a hazai munkaerőpiaci tartalék, amely érdemben segítheti a magyar gazdaság munkaerőigényének kiszolgálását. Czomba egyben megismételte Orbán Viktor idei évértékelőjének egyik ígéretét: cél, hogy 2030-ra a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.
