140 éve halt meg a haza bölcse


1876. január 28-án halt meg Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák-magyar kiegyezés egyik létrehozója, "a haza bölcse".

1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön régi nemesi családban. Anyja belehalt a szülésbe, apját ötévesen vesztette el, rokonok nevelték Zalatárnokon és Kehidán. A győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala megyében lett tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-ben helyettes alispán.

1833-tól a pozsonyi országgyűlés követeként kiemelkedő jogtudása, határozottsága, politikai érzéke, kiváló beszédkészsége és erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte. Az 1839-40-es diétán már országos tekintély övezte, Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el. Nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, az úrbéri viszonyok megszüntetéséért. 1843-44-ben részt vett a büntető törvénykönyv tervezetének kidolgozásában, a közteherviselés fő szorgalmazója volt. A javaslatot követő véres zalai zavargások és betegeskedése miatt visszavonult Kehidára, de innen is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetíteni próbált Széchenyi és Kossuth vitájában. A szabadelvű tábor összefogása érdekében 1847-ben ő véglegesítette az Ellenzéki Nyilatkozatot, az alakuló Ellenzéki Párt programját, mely az 1848-as áprilisi törvények alapja lett.

1848-ban, a márciusi forradalmat követően a megyei közgyűlés felkérésére ismét részt vett az országgyűlés munkájában. Áprilisban a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagjává választották. Miniszterként törvényjavaslatot dolgozott ki a hűbéri maradványok felszámolására. A Béccsel való szakításhoz vezető jogszabályokat ellenezte, tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. Jellacic (Jellasics) támadása után, szeptember 11-én a kormány lemondott, Deák képviselőként ténykedett tovább. Tagja volt az országgyűlés békeküldöttségnek, amelyet az osztrák fővezér Windischgrätz herceg 1849. január 3-án Bicskén magánszemélyekként fogadott, de a találkozó nem hozott eredményt. Deák már nem tudott a székhelyét Debrecenbe áttevő országgyűlés után menni, ezért hazatért Kehidára.

Zalai birtokán vészelte át a szabadságharc bukását, az elnyomatás viszontagságos első éveit, személyes példájával hirdetve a passzív ellenállást az önkényuralom ellen. 1850-ben eljárás indult ellene, de felmentették, mert nem vett részt az 1849-es trónfosztásban. 1854-től az év nagy részét Pesten, a Az Angol Királynéhoz címzett szállóban töltötte, ottani lakosztálya lett hívei találkahelye. Kivárási taktikája eredményt hozott: Ausztria katonai megroppanása az 1859-es osztrák-francia-szárd háborúban és a Bach-rendszer kudarca nyomán tér nyílott a cselekvésre.

Az 1861-es országgyűlésben a Felirati Párt vezéreként az 1848-as törvények helyreállítását követelte, amiről pártja - elfogadva Ferenc József uralkodását - feliratban tájékoztatta a királyt (a Teleki László vezette Határozati Párt nem ismerte el Ferenc Józsefet uralkodónak, és határozatban utasította el a tárgyalást). Teleki öngyilkossága után az országgyűlés végül feliratot intézett Ferenc Józsefhez, aki ezt elutasította, az országgyűlést feloszlatta. Deák ezután újfent passzív ellenállásra szólított, de reálpolitikusként felismerte, hogy egyedül a kiegyezés a járható út.

A Pesti Naplóban 1865. április 16-án (név nélkül) jelent meg az általa írott úgynevezett húsvéti cikk, amelyben a birodalmi és a magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozta. A bécsi Debatte-ban publikált újabb írásai tovább finomították a kompromisszumos elképzeléseket. A poroszoktól elszenvedett 1866-os königgrätzi vereség, majd Velence elvesztése után a bécsi udvar is készen állt a megegyezésre.

Magyar részről Deák irányításával folytak a kiegyezéshez vezető tárgyalások. Az 1867. évi XII. törvénycikk rögzítette Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett. Deák a "haza bölcse" cím mellé - mellyel már az 1840-es évek végén megtisztelték - ekkortájt kapta meg a "nemzet prókátora" titulust is a magyar nemzet érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Ő lett a nevét viselő párt vezetője az 1865-68-as országgyűlésen, de kormánymegbízatást nem vállalt. Az állam és az egyház szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó beszédét egyházpolitikai kérdésekről tartotta. Ezután már a háttérből figyelte a fejleményeket 1876. január 28-án bekövetkezett haláláig.

Deák Ferenc koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartner volt, aki figyelembe vette a másik fél érdekeit is. Kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz és védte a nemzet érdekeit. Számos író, költő - Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál - volt a barátja, részben így alakult ki az úgynevezett irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváját fogadta gyermekévé. 1837-től az MTA tiszteleti tagja volt.

Számtalan közterület, intézmény viseli nevét, többek között 1866 óta Budapest egyik központi tere és az M0-s autóút déli Duna-hídja, ő a névadója a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának. Kehidai kúriája ma múzeum.

MTI




Aludjon nyugodtan (X)

Stresszes a munkája? Gondok gyötrik? Problémái és rohanó gondolatai nem hagyják elaludni?
A Dreamate elalvást segítő készülék gyógyszermentes elalváshoz és tartós, pihentető alváshoz segíti.
Rendelje meg most!

.
hirdetés
Lubickolnak a feketézők VenezuelábanLubickolnak a feketézők Venezuelában

A feketepiaci kereskedők az egyetlenek, akiknek kedvez a tragikus áruhiány.

.
hirdetés
elrejt
 
.