140 éve halt meg a haza bölcse


1876. január 28-án halt meg Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák-magyar kiegyezés egyik létrehozója, "a haza bölcse".

1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön régi nemesi családban. Anyja belehalt a szülésbe, apját ötévesen vesztette el, rokonok nevelték Zalatárnokon és Kehidán. A győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala megyében lett tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-ben helyettes alispán.

1833-tól a pozsonyi országgyűlés követeként kiemelkedő jogtudása, határozottsága, politikai érzéke, kiváló beszédkészsége és erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte. Az 1839-40-es diétán már országos tekintély övezte, Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el. Nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, az úrbéri viszonyok megszüntetéséért. 1843-44-ben részt vett a büntető törvénykönyv tervezetének kidolgozásában, a közteherviselés fő szorgalmazója volt. A javaslatot követő véres zalai zavargások és betegeskedése miatt visszavonult Kehidára, de innen is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetíteni próbált Széchenyi és Kossuth vitájában. A szabadelvű tábor összefogása érdekében 1847-ben ő véglegesítette az Ellenzéki Nyilatkozatot, az alakuló Ellenzéki Párt programját, mely az 1848-as áprilisi törvények alapja lett.

1848-ban, a márciusi forradalmat követően a megyei közgyűlés felkérésére ismét részt vett az országgyűlés munkájában. Áprilisban a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagjává választották. Miniszterként törvényjavaslatot dolgozott ki a hűbéri maradványok felszámolására. A Béccsel való szakításhoz vezető jogszabályokat ellenezte, tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. Jellacic (Jellasics) támadása után, szeptember 11-én a kormány lemondott, Deák képviselőként ténykedett tovább. Tagja volt az országgyűlés békeküldöttségnek, amelyet az osztrák fővezér Windischgrätz herceg 1849. január 3-án Bicskén magánszemélyekként fogadott, de a találkozó nem hozott eredményt. Deák már nem tudott a székhelyét Debrecenbe áttevő országgyűlés után menni, ezért hazatért Kehidára.

Zalai birtokán vészelte át a szabadságharc bukását, az elnyomatás viszontagságos első éveit, személyes példájával hirdetve a passzív ellenállást az önkényuralom ellen. 1850-ben eljárás indult ellene, de felmentették, mert nem vett részt az 1849-es trónfosztásban. 1854-től az év nagy részét Pesten, a Az Angol Királynéhoz címzett szállóban töltötte, ottani lakosztálya lett hívei találkahelye. Kivárási taktikája eredményt hozott: Ausztria katonai megroppanása az 1859-es osztrák-francia-szárd háborúban és a Bach-rendszer kudarca nyomán tér nyílott a cselekvésre.

Az 1861-es országgyűlésben a Felirati Párt vezéreként az 1848-as törvények helyreállítását követelte, amiről pártja - elfogadva Ferenc József uralkodását - feliratban tájékoztatta a királyt (a Teleki László vezette Határozati Párt nem ismerte el Ferenc Józsefet uralkodónak, és határozatban utasította el a tárgyalást). Teleki öngyilkossága után az országgyűlés végül feliratot intézett Ferenc Józsefhez, aki ezt elutasította, az országgyűlést feloszlatta. Deák ezután újfent passzív ellenállásra szólított, de reálpolitikusként felismerte, hogy egyedül a kiegyezés a járható út.

A Pesti Naplóban 1865. április 16-án (név nélkül) jelent meg az általa írott úgynevezett húsvéti cikk, amelyben a birodalmi és a magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozta. A bécsi Debatte-ban publikált újabb írásai tovább finomították a kompromisszumos elképzeléseket. A poroszoktól elszenvedett 1866-os königgrätzi vereség, majd Velence elvesztése után a bécsi udvar is készen állt a megegyezésre.

Magyar részről Deák irányításával folytak a kiegyezéshez vezető tárgyalások. Az 1867. évi XII. törvénycikk rögzítette Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett. Deák a "haza bölcse" cím mellé - mellyel már az 1840-es évek végén megtisztelték - ekkortájt kapta meg a "nemzet prókátora" titulust is a magyar nemzet érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Ő lett a nevét viselő párt vezetője az 1865-68-as országgyűlésen, de kormánymegbízatást nem vállalt. Az állam és az egyház szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó beszédét egyházpolitikai kérdésekről tartotta. Ezután már a háttérből figyelte a fejleményeket 1876. január 28-án bekövetkezett haláláig.

Deák Ferenc koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartner volt, aki figyelembe vette a másik fél érdekeit is. Kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz és védte a nemzet érdekeit. Számos író, költő - Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál - volt a barátja, részben így alakult ki az úgynevezett irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváját fogadta gyermekévé. 1837-től az MTA tiszteleti tagja volt.

Számtalan közterület, intézmény viseli nevét, többek között 1866 óta Budapest egyik központi tere és az M0-s autóút déli Duna-hídja, ő a névadója a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának. Kehidai kúriája ma múzeum.

MTI




Primalak

Folyamatosan keresünk több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat!

Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a iroda@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-3762-es számon!

hirdetés
15 millióból venne lakást? Erre futja!15 millióból venne lakást? Erre futja!

A főváros belső kerületeiben szinte semmit sem lehet venni 15 millióért.

.
hirdetés
elrejt
 
.