Johannes Hahn kiemelte, hogy bár valóban kihívást jelent a maradék forrás felhasználása, ezt segíti, hogy 2015-ig van rá lehetőség, valamint hogy az önrészt 25-ről 15 százalékra csökkentették. A bizottsági javaslat szerint a GDP-plafon miatt - vagyis hogy egységesen, a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékánál húznák meg az egyes országok által felhasználható kohéziós források felső határát - ugyan a kohéziós összköltségvetés csökkenésénél jóval nagyobb mértékben csökkennek a Magyarországnak kifizetendő kohéziós források 2014-2020 között, ugyanakkor az ország még így is jól jár - jelezte Johannes Hahn.
A biztos kiemelte, hogy a Magyarországnak az Európai Szociális Alapból, a strukturális alapokból és a kohéziós alapból 2014 és 2020 között kifizetendő összeg 230 euró az ország egy lakosára levetítve, miközben az uniós átlag 90 euró, a leginkább fejlettebb régiókban pedig mindössze 22 euró az egy állampolgárra kifizetendő összeg.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a kohéziós költségvetés 4 százalékos csökkentését javasolta a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakra, amit hangsúlyeltolódásokkal, új prioritásokkal lehet indokolni. Ennek kapcsán a biztos kifejtette, hogy például a kutatási költségvetést 54 milliárd euróról 80 milliárd euróra növelik, mivel a bizottság álláspontja szerint többet kell fordítani kutatásra és fejlesztésre. Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy a transzeurópai közlekedési-, energia- és telekommunikációs infrastruktúra kiépítésére és fejlesztésére létrehozott Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility) forrásait a strukturális alapokhoz számítva nem is mutatkozik csökkenés a kohéziós büdzsében.
Az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament álláspontja közötti (utóbbi több, míg előbbi - különösen a nettó befizetők - kevesebb forrást szántak volna a Kohéziós Alapba) előterjesztést tett, így javasolta a 4 százalékos csökkentést - fejtette ki a biztos. Hozzátette, hogy a kohéziós források csökkenését más intézkedésekkel kompenzálják.
MTI
