291 milliárdnyi lakáshitelt vettünk fel az első félévben


A támogatott valamint a piaci lakáshitelek körében is nőtt az engedélyezett lakáshitelek száma és összege az első hat hónapban, emelkedett a lakáshitelek folyósítása is az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványából.

A pénzintézetek az első fél évben 45 ezer lakáshitelt engedélyeztek 291 milliárd forint értékben, ami éves szinten 14, illetve 34 százalékos emelkedés. Az engedélyezett hitelek átlagos összege 1 millió forinttal, 6,5 millió forintra nőtt. Az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 14 százaléka és összegének 16 százaléka államilag támogatott hitel volt, egy évvel korábban mindkettő mintegy 15 százalék volt. Az államilag támogatott hitelek száma tizedével, összegük kétötöddel nőtt 2016 első féléve óta. A támogatás nélküli hitelek száma is közel 5 ezerrel (14 százalékkal), összegük 61 milliárd forinttal (33 százalékkal) emelkedett.

A pénzintézetek a vizsgált időszakban közel 47 ezer lakáshitelt folyósítottak, 264 milliárd forint értékben, a hitelek száma éves szinten közel 7 ezerrel (17 százalékkal), összegük több mint 54 milliárd forinttal (26 százalékkal) nőtt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettőt erre vettek fel. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 2017 első fél évében 195 milliárd forintra bővült, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 

Az építéshez nyújtott hitelek száma több mint kétszeresére, összegük szintén közel duplájára nőtt. Az átlagos hitelösszeg 700 ezer forinttal, 4,4 millió forintra csökkent. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma közel kétharmaddal emelkedett, összege majdnem megkétszereződött, miközben az új lakás vásárlására folyósított hitelösszeg átlagosan 6,3 millió forintról 7,7 millió forintra nőtt.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2017 első felében 477-el, 8 százalékkal, összegük közel 1,9 milliárd forinttal (13 százalékkal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az átlagos hitelösszeg 2,4 millió forintról 2,5 millió forintra emelkedett. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg kevesebb mint fele egy átlagos lakáshitelnek, ami 5,6 millió forintot tesz ki. A hitelkiváltások száma éves szinten 35 százalékkal, összegük 45 százalékkal csökkent, a 2016. első fél évi 4,8 millió forinthoz képest 2017 első felében átlagosan 4,1 millió forint jutott egy ügyfélre.

A folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje éves szinten 14,3 évről 15,1 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje elérte a 17,8 évet, ezt az új lakások vásárlásához kapcsolódó hitelek követik közel 17,5 évvel, de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.

A lakáshitel-állomány június végén 2917 milliárd forint volt, 2016 végéhez képest mintegy 5 milliárd forinttal emelkedett, a GDP-hez viszonyított aránya 2016 végéhez hasonlóan, 8,3 százalék volt. Míg 2014 végén a lakáshitel-állomány 52 százalékát a devizaalapú lakáshitelek tették ki, arányuk a devizahitelek forinthitelre váltása után 2015 decemberére 0,2 százalékra - 6,8 milliárd forintra - esett vissza, 2016 végéig 6,1 milliárd forintra, majd 2017 közepére 4,7 milliárd forintra csökkent. Az államilag támogatott hitelek (23 százalék) és a támogatás nélküli hitelek (77 százalék) arányában 1 százalékpontos eltolódás történt az utóbbiak javára.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javult, 2016-ban 86 százalékról 89 százalékra emelkedett, majd 2017 júniusára elérte a 92 százalékot. A jelentés kitér arra is, hogy 2017 első fél évében közel 13 ezer igénylőnek folyósítottak mintegy 27,6 milliárd forint összegű családi otthonteremtési kedvezményt (csok). A KSH kiadványában megállapítja: a lakáshitelezési piac alakulása szempontjából kiemelt jelentősége van a 2016 elején elindított otthonteremtési programnak, amelynek legfontosabb elemei a bővített csok, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel.

MTI 


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.