A GKI által felmért fogyasztói bizalmi index április óta tartó visszaesésével összhangban lassult a kiskereskedelem növekedési üteme is. Az emberek ugyanis júniusban rosszabbnak ítélték meg a következő 12 hónapjuk pénzügyi helyzetét, mint egy hónappal korábban. Ez egyébként megfelel a korábbi választási években tapasztaltaknak, amikor a kampányidőszakban javultak, a választások lezárultával pedig romlottak a kilátások.
A kiskereskedelmi forgalom éves növekedése lényegében a választások óta folyamatosan lassul, júniusban 4,1 százalékos volt a bővülés, amely az idei év legrosszabb adata, bár a Központi Statisztikai Hivatal által előzetesen becsültnél 0,3 százalékponttal magasabb. Mivel 2013 második felében komolyabb volumennövekedést mért a KSH, a magasabb bázishatás miatt nem kizárt, hogy a most megmutatkózó csökkenő tendencia folytatódik és a kiskereskedelmi forgalom akár stagnálhat is az őszi hónapokban. Ezt csak a rezsicsökkentések és a devizahiteleseknek folyósított esetleges visszatérítések tudják ellensúlyozni.
A növekedési ütem csökkenését jelzi a havi adatok alakulása is, vagyis ha nem az előző év azonos hónapjához, hanem az előző hónaphoz hasonlítjuk a forgalmat. Ekkor kiderül ugyanis, hogy áprilisban már csak a márciusi volumen 99,9 százalékát értük el, májusban és júniusban pedig egyaránt 0,3 százalékos volt a visszaesés.
A dohánykereskedelem forgalmi adatainak korábbi módszertana szerint a növekedés már csak 1,6 százalékos.
A számok mélyére nézve kiderül, hogy az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékek forgalma csak az új módszertan szerint nőtt 6,2 százalékkal, a régi mintafelvétel szerint már csak 0,8 százalékos a növekedés.
A használtcikk-kereskedelem ugyanakkor 9 százalékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva, amely emelkedésre nem volt példa 2012 decembere óta. A kérdés, hogy ez a növekedés ideiglenes, vagy az év hátralévő hónapjaiban valóban a "second hand" piac bővülésével számolhatunk.
Aki a havi forgalmi adatokat nézi, amely júniusban 2,92 milliárd volt, szemben az áprilisi 3,32 és a májusi 3,45 milliárddal azt láthatja, hogy csökken a használt-cikk piac, ha viszont évesített, vagyis minden hónaphoz az előző 11 forgalmát adjuk, akkor egyértelműen még tart a növekedés.
A gazdasági folyamatokra leginkább érzékeny nem-élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma tavaly szeptember óta nem volt ilyen alacsony, mint idén júniusban: mindössze 1,1 százalékkal tudott növekedni. Ezen belül 2013 májusa óta nem látott mértékben, 5,7 százalékkal esett a bútor- és műszakicikk-forgalom és 8,5-el a könyv- számítástechnikai és egyéb iparcikkek iránti kereslet. Ebben a visszaesésben az is szerepet játszott, hogy a dohány-kiskereskedelem átalakítása miatt az újságosok polcairól is lekerült a cigaretta.
Szépen bővült ugyanakkor a ruházati cikkek forgalma 18,6 százalékkal, amely a második legmagasabb arány az idei év májusa után (A KSH adatbázisában 2011. januárig van elérhető adat). Az e-kereskedelem és csomagküldés szintén idei legjobb számait produkálta 43,1 százalékos növekedéssel az előző év azonos időszakához képest.
A nyár meghozta a tankolási kedvet is, 4,6 százalékkal több üzemanyag fogyott a kutaknál, bár nem tudjuk, hogy ennek mekkora részét adta a lakossági és mekkorát az üzleti szektor.
Visszatérve a teljes kiskereskedelmi forgalomra, az első félévben 6,2 százalékos növekedést mért a KSH, ha pedig a dohánytermékek forgalmának korábbi módszertanával számolnak, akkor 3,8 a bővülés üteme.
Szász Péter
mfor.hu
