4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, hogy a miniszterelnök által szerdán bejelentett rendkívüli intézkedések részleteiről egyeztessenek.

A szövetség pénteki közleményében megjegyzi, hogy váratlanul érte őket a bejelentés, miszerint a kereskedelmi láncoknak három éven keresztül kell évi 30 milliárd forint válságadó befizetésével segíteniük a költségvetést, mivel az ágazat szereplőivel semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott a kormány. "Az OKSZ támogatja a nemzeti együttműködés programját és elfogadja a rendkívüli intézkedések szükségességét, de annak részleteiről azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől" - közölte a szövetség.

Az OKSZ azt javasolja, hogy az adó alapja a jelenlegi tervvel szemben az árrés legyen, megtartva az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások mentességét.

A szövetség azt kéri a kormánytól, hogy az idei kereskedelmi válságadó befizetését csak jövő év januárjára írja elő a törvény, mert év közben nem volt idejük felkészülniük az érintett kereskedelmi vállalkozásoknak a válságadó pénzügyi fedezetének előteremtésére. Az  idei 30 milliárd forint különadó befizetésének év végi ütemezése veszélyeztetheti a megszokott karácsonyi ajándékkínálat színvonalát is.

A szövetség azt is kéri a kormánytól, hogy a később ismételten tekintse át a válságadó indokoltságát az érintett gazdálkodók bevonásával és vizsgálja meg a tehermentesítés mielőbbi lehetőségeit.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség felkéri a nemzetgazdasági minisztert a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati fellépés erősítésére, és felajánlja együttműködését az ellenőrzési célok meghatározásában. A feketegazdaságot nem rázta meg a gazdasági válság, sőt, szépen gyarapodott az elmúlt években.

Az OKSZ úgy véli, a kereskedelem megadóztatása széles körben veszteséget okoz. A bejelentés szerint a kereskedelmi válságadót az árbevétel alapján határozzák meg, így az általános forgalmi adóhoz hasonló jellegű többletterhet jelent. 2009-ben az évközi áfa-kulcs emelést követően esett mélypontjára a kiskereskedelmi fogyasztás - emlékeztetnek.

A tervek szerint a 100 milliárd forintnál nagyobb éves forgalmú kereskedelmi láncoknál az éves árbevétel 2 százaléka lesz a válságadó. Ez - az OKSZ szerint - előreláthatóan a megterhelt vállalkozások számára veszteséges gazdálkodást eredményez majd: a kereskedelem sajátossága, hogy a forgalomhoz viszonyított eredmény jó piaci körülmények között is rendkívül csekély, a 2 százalékos mértéknél kisebb arányú. A kereskedelem az árrésből gazdálkodik, ami az általános forgalmi adó nélkül számított eladási és az áruk beszerzési árának különbsége. Az árrésből lehet csak fizetni minden költséget, például az alkalmazottak bérét.

A szövetség úgy véli, hogy csökkenhetnek más adónemek költségvetési befizetései a váratlan adóteher gazdasági előrelépést visszafogó következményei miatt. Veszélyeztetheti a kereskedelmi foglalkoztatás bővítését, a kormány programjával ellentétben. A kereskedelmi beruházások válságadó miatti visszafogása piacvesztést jelenthet az építő- és a szolgáltató iparnak is. A bejelentés alapján megismert adóterv jogi aggályokat is felvet - írta az OKSZ.

Az OKSZ  felhívja a figyelmet arra, hogy a válság veszteségei rendkívül súlyosak a kereskedelemben, 2009-ben a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelem az APEH adatai szerint az adózás előtti eredményt tekintve összesen 33 milliárd forint vesztességgel zárta az évet. A kiskereskedelmi eladások mennyisége a KSH kimutatása alapján 2007. óta évről-évre folyamatosan csökken. A kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 3 év alatt 10 ezerrel, az alkalmazottak száma 2009-ben 20 ezerrel csökkent.

Emlékeztetnek arra is, hogy 2009-ben a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma 549 ezer, az alkalmazottak száma 345 ezer volt. Az OKSZ szerint így az ágazat a magyar családok második legnagyobb foglalkoztatója a nemzetgazdaságban. Az elmúlt öt évben a kereskedelmi beruházások értéke 1.800 milliárd forint volt. A 2009-ben közel 8 ezer milliárd forint kiskereskedelem és a járműértékesítés piacot adott a magyar beszállítók és szolgáltatók széles körének. A kereskedelem 11 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, az ágazat az egyik legnagyobb forgalmi adó és járulékfizető. A kereskedelem árversenye visszafogja az inflációt - sorolta a szövetség.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!