A növekedés motorja a térségben az export és a térség visszanyert versenyképessége lesz - állt a jelentésben. Az elemzők rámutattak, hogy a kivitel máris elérte a válság előtti szint 80-90 százalékát. A globális kereskedelmi fellendülés kedvező hatása leginkább a rugalmas árfolyamrendszerű és erős ipari szektorral rendelkező gazdaságoknak kedvez majd.
A térségben mérsékelt, átlagosan egy százalékos növekedés várható 2010-ben. Jövőre - egy inkább optimista forgatókönyv szerint - 2,5 százalék, 2012-ben 3,5 százalék lehet a GDP növekedése. Az új európai uniós tagállamokban az átlagossal megegyező GDP-növekedés várható, a kilátásokat azonban korlátozza fő exportpiacuk, az euróövezet erőtlen teljesítménye. A leggyengébb a Baltikumban és Délkelet-Európában, a legerőteljesebb a volt szovjet köztársaságokban lehet a gazdasági teljesítmény.
Közép- és Kelet-Európát illető hosszú távú előrejelzésként rámutatott, hogy a térség növekedését lelassítja a nyugati válság következményeihez való igazodás. Ha a "régi" EU gazdasági növekedése nem lesz jelentősen gyorsabb a válság előttinél, itt sem várható látványos hosszú távú gazdasági bővülés.
Magyarországon 2010-ben 0,8 százalékos, 2011-ben 2,5 és 2012-ben 3 százalékos növekedést vár a WIIW. Előbb az export, majd 2011-től a fogyasztás mérsékelt növekedése lesz a folyamat hajtóereje. A pénzügyi konszolidáció és az ország fő kiviteli piacain - Németország, Ausztria, Olaszország - az importszükséglet visszafogott növekedése visszatartó, míg néhány EU-n kívüli exportpiac fejlődése kedvező hatású lehet.
Az országjelentések sorában Magyarországról azt írja, hogy az új kormány előtt álló, késlekedés nélkül megválaszolandó kihívást az idei s a jövő évi költségvetési helyzet jelenti. Az új kormány gazdasági elképzelései "drámai összeütközésbe kerültek a valósággal" a magyar gazdaság összeomlásának veszélyéről tett "felelőtlen" kijelentés nyomán - állt a tanulmányban.
E kijelentés eredeti célja az volt, hogy elfogadtassa a gondolatot, miszerint Magyarország nem tudja tartani a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt - vélte az elemző. Míg néhány hónappal korábban még látott mozgásteret a WIIW az új kormány számára a célszám túllépéséhez, a görögországi fejlemények és a portugál, spanyol, olasz és ír pénzügyi összeomlás fenyegetése felülírta a nemzetközi környezet fogadókészségére vonatkozó korábbi feltevéseket - állt a jelentésben. Az ország pénzügyi nehézségeinek ilyen "nem szerencsés kommunikálása", amellyel azokat Görögországéihoz hasonlították fideszes tisztségviselők, azzal a közvetlen következménnyel járt, hogy "teljesen megszűnt az az amúgy is szűk mozgástér, amely lehetőséget teremtett volna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az eredetinél nagyobb költségvetési hiány rögzítésére".
A WIIW meglátása szerint a személyi jövedelemadó-kulcs változása és a minimálbér megadóztatása az alacsonyabb jövedelműek hátrányára rendezi át az adóterheket, kedvező hatásait a felső középosztály érezheti, a gazdaság egésze nem. A kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozóan ezzel szemben pozitív változásokat kezdeményezett a kormány. Miután azonban az intézkedéscsomag sok fontos részlete még nem ismert, korai lenne megítélni, hogy alkalmas lesz-e a 2010-es és a "még ambiciózusabb", 3 százalékos 2011-es hiánycél betartásának biztosítására.
Bevezetése esetén a bankadó "komoly kihívást" jelent a bankokra nézve. Ez, a jelzáloggal terhelt ingatlanok tulajdonosainak kilakoltatási tilalmának meghosszabbításával és a deviza jelzáloghitelek tilalmával együtt drágítani fogja a hitelezést. "Összességében ez a látszólag improvizált intézkedéscsomag nem helyettesíthet egy jól előkészített gazdasági stratégiát, amely összhangba hozza a Fidesz eredeti célkitűzéseit a való világ kívánalmaival" - fogalmazott a tanulmány.
MTI
