2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nagy-Britannia nem lesz az euróövezet tagja, de az erős, sikeres euró létfontosságú a brit nemzeti érdekek szempontjából - mondta csütörtökön Brüsszelben David Cameron brit miniszterelnök.

A konzervatív politikus, aki a tavaszi választások nyomán hosszú évek munkáspárti kormányzását leváltva vette át - a liberálisokkal összefogva - Nagy-Britannia irányítását, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása előtt találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, és igyekezett eloszlatni a konzervatívok Európával szembeni tartózkodása miatti aggodalmakat.

"Természetesen mindig védeni fogjuk nemzeti érdekeinket, mint ahogy azt mások is teszik, de tudjuk, mennyire fontos, hogy Európában növekedés és bizalom legyen. Azt hiszem, ez a legfontosabb napirendi pont" - fogalmazta meg Cameron az EU-csúccsal kapcsolatos várakozásait újságíróknak.

A brit kormányfő üdvözölte, hogy Barroso támogatja a szubszidiaritás elvét. Ez azt jelenti, hogy a problémákat a lehető legalacsonyabb - helyi, regionális, illetve nemzeti - szinten kell kezelni, és csak azokban az ügyekben kell szupranacionális megoldást keresni, ahol az feltétlenül szükséges.

Cameron egyetértését hangoztatta az Európai Bizottság elnökének azon véleményével is, hogy rendbe kell tenni a közpénzek helyzetét, mert ez a bizalom kulcsa. Különösen méltányolta az új brit kormányfő, hogy Barroso szerint most "a lényegi ügyekre és nem az intézményi reformra kell összpontosítani".

Emögött az áll, hogy Európa gazdasági felemelkedése érdekében számos olyan javaslat hangzott el, ami a közös gazdasági kormányzás kialakítását célozza, és e javaslatok némelyike oly mértékben telepítene át uniós szintre tagállami illetékességeket, hogy többek - így például Angela Merkel német kancellár - szerint további változtatásokat kellene végrehajtani az EU alapszerződésén. A tagállamok többsége azonban elborzad a gondolattól, hogy alig fél évvel a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után újra megnyissák az intézményi reformok dossziéját.

Így például Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök ellenzi, hogy a hiánycélokat nem teljesítő tagállamok szavazati jogát is fel lehessen függeszteni az unióban. Szerinte a most meglévő uniós eszközrendszert kell használni a közös gazdasági kormányzás megvalósításához, nem kell ilyen messzire mutató, új eszközöket keresni.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!