Tavaly országos átlagban 175 009 forint volt az átlagos nettó kereset, ami 7,8 százalékkal magasabb a 2015. évinél. A megugrás mögött több tényező húzódik meg kezdve a minimálbér és garantált bérminimum 5,7 százalékos emelésétől, a személyi jövedelemadó 15 százalékra történő csökkentésén át az egyes ágazatokban adott kiegészító pótlékokig és bérrendezésekig.
Mivel átlagról van szó, érdekes megnézni, megyék szerint is a béreket, melyek széles skálán szóródnak. Míg ugyanis a fővárosban átlagosan 226 030 forintot vihetett haza egy dolgozó tavaly, addig ez a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 118 420 forint. A differencia 90,9 százalékos, aminél nagyobbra még egyszer nem volt példa, sem éves átlagban, sem pedig negyedéves részadatok tekintetében.
2012-ben még a legnagyobb, fővárosi átlagbér 72 százalékkal volt magasabb a legalacsonyabb, Szabolcs megyeinél, aztán erről a szintől 2014-ben és 2015-ben ugrott jelentős mértékűt a különbség.
A háttérben két tényező állhat. Egyrészt a fővárosi cégek jövedelemtermelő képessége sokkal erősebb a Szabolcs megyeinél, így versenyképesebb fizetéseket tudnak adni, és esetleges emeléseket is nagyobb mértékben tudnak végrehajtani. Tavaly a fővárosban átlagban 8 százalékkal emelkedett a hazavitt összeg, míg az ország keleti csücskében "mindössze" 6,1 százalékos volt az emelés. A bérek növekedési üteme között jobb esetben "csak" ekkora a különbség, rosszabb esetben viszont akár 3 százalékpontos vagy annál nagyobb is lehet. Másrészt pedig Szabolcs megyében jóval nagyobb létszámú a közfoglalkoztatás, ahol nemcsak az átlagnál, de még a minimálbérnél is alacsonyabb fizetésért dolgoznak az érintettek. A közmunkás bérek pedig lehúzzák a megyei statisztikát.
A fővárosi bérek alakulása egyébként egyre inkább eltávolodik a második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyei fizetésektől is. A köztük lévő különbség tavaly év végére közel 3 éves csúcsra emelkedett, így már 23,8 százalékkal magasabb a 226 030 forint a Győr megyei 182 561-nél.
Reálszinten nincs panasz
Miután összegszerűen jelentős mértékben emelkedtek a fizetések országszerte, amivel szemben rendkívül alacsony, 0,4 százalékos éves infláció állt, a fizetések reálértéke is szignifikánsan nőtt. A fővárosban ez 7,6, Szbaolcs megyében pedig 5,7 százalékos reálszintű emelkedés az eredmény, utóbbi a legalacsonyabbnak számít. Ezzel megegyező mértékben nőtt reálszinten a Somogy megyei reálbér is.
Ellenben a legnagyobb növekedésnek a Nógrád megyeiek örülhettek, hiszen itt 9,5 százalékos felértékelődés mutatkozott reálszinten, a második legnagyobb pedig Veszprém megyéhez köthető, 8,4 százalékos.
Székely Sarolta
mfor.hu
