Magyar Péter hónapok óta egyértelművé tette azon véleményét, hogy a jelenlegi köztársasági elnöknek, Sulyok Tamásnak nincsen keresnivalója ebben a tisztségben. Többször is lemondásra szólította fel az államfőt, például a választások után néhány nappal, a Sándor-palotába érkezve is így tett. Nyilatkozatában akkor úgy fogalmazott, hogy Sulyok „alkalmatlan és méltatlan arra, hogy a törvényesség őre legyen Magyarországon, hogy erkölcsi példa, és mérce legyen a magyar emberek számára”.
Az államfő Magyar Péter szavai szerint azt ígérte, hogy megfontolja a felszólítást, azonban a lemondása azóta sem történt meg.
A miniszterelnök azóta eggyel konkrétabb felszólítást is küldött több közjogi méltóságnak: a Kúria, az Alkotmánybíróság, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Bírói Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Médiahatóság elnöke mellett például Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, illetve természetesen Sulyok Tamás köztársasági elnököt is ismételten lemondásra szólította fel, május 31-ig adva időt nekik erre.
Sulyok Tamás 2014–2024 között az Alkotmánybíróság tagja, 2016–2024 között az elnöke volt. 2024. március 5-től Magyarország köztársasági elnöke mely tisztséget a Fidesz–KDNP jelöltjeként nyerte el.
Legfrissebb videónkban a budapesti utcákat járva kérdeztük önöket arról, hogy mit gondolnak a miniszterelnöki felszólításról. A válaszolók közt is megoszlottak a vélemények ennek helyességéről, a többség azonban így is támogatóan szólt az államfő eltávolításáról:
Sulyok Tamás sosem volt népszerű
2025 szeptemberében a Népszava megbízásából végzett a Publicus Intézet 1000 fős reprezentatív felmérést, közvetlenül azután, hogy a köztársasági elnök augusztusban a Munkácsot ért orosz rakétatámadást érintő közleményében előbb megnevezte az orosz agresszort, majd később törölte az orosz szót a posztjából.
Ennek a kutatásnak az eredménye azt mutatta, hogy a közvélemény megosztott. Minden második magyar hallott a komoly felháborodást keltő ügyről. Arról, hogy le kell-e mondania emiatt az államfőnek, nem volt egyetértés a válaszadók körében: 45 százalék szerint igen, 42 százalék szerint viszont nem. Míg az ellenzékiek 68, kormánypárti szavazóknak csak 6, a bizonytalanoknak pedig 32 százaléka várta el a köztársasági elnök távozását emiatt.
Sulyok megítéléséről árulkodott, hogy összességében a megkérdezettek 51 százaléka úgy vélte, hogy az államfő nem független a kormánytól, és csupán 16 százalék gondolta ennek ellenkezőjét; holott a megkérdezettek 68 százaléka szerint a köztársasági elnöknek igenis a pártpolitika felett álló, független embernek kellene lennie.
Az inkább negatív vélemény a választások után erősödött. Április közepén az Europion Sulyok Tamás távozásának kapcsán is kérdezte a magyarokat, az eredmény szerint a magyar felnőtt népesség többsége – közel 55 százaléka – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és ezen belül kiemelendő, hogy a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42 százalékot tesz ki.
Az ellenzők tábora, akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet a távozással, összesen a lakosság 31 százalékát teszi ki, míg a fennmaradó 14 százalék bizonytalan álláspontra helyezkedett.
Ha nem Sulyok Tamás, akkor ki?
Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy a köztársasági elnök eltávolítása reális forgatókönyv, amelyre akár belátható időn belül sor kerülhet (Hogy erre pontosan milyen jogi keretek között kerülhet sor, az még nem tisztázott. A Fidesz agresszív, személyes és méltatlan politikai támadásnak tartja ezt a törekvést.)
Kérdés, hogy amennyiben sikerül leváltani, ki legyen az utódja? Legújabb szavazásunkban erről várjuk olvasóink véleményét. Olyan neveket vetünk fel, akik már nyilvánosan felmerültek lehetséges opcióként:
Kik ők?
Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter korábban élesen bírálta Sulyok Tamást és más közjogi méltóságokat is. A Klubrádió műsorában úgy fogalmazott:
„Azok, akik kulcspozíciókban ülnek most, nem azért kerültek oda, hogy alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, hanem azért, hogy garantálják az eddigi kormányfő hatalmának sérthetetlenségét. Okafogyottá vált a maradásuk.”
Hangsúlyozta azon véleményét is, hogyha nem távoznak önként, akkor „meg kell törni azt a kristályszerkezetet, amelyet a Fidesz a hatalom örökös biztosítása érdekében hozott létre, és akkor az egész összeomlik.” Kijelentette:
„A nem jogállami jogrendet, ideértve az Alaptörvényt is, nem lehet úgy felszámolni, ha a most létező jogi szabályrendszert szentnek tekintjük.”
Hack Péter jogtudós és egyetemi tanár, korábbi országgyűlési képviselő Facebook-oldalán hosszabb posztban foglalkozott a köztársasági elnöki hivatal intézményével, értékelése szerint ugyanis:
„Ezekben a napokban megszűnik a köztársasági elnök intézménye abban a formában ahogyan az elmúlt közel 36 évben, a rendszerváltás óta, létezett. Ez akkor is így van, ha sikerül az elnököt rákényszeríteni a lemondásra, és akkor is, ha valamilyen jogi megoldással eltávolítják pozíciójából.
(…) a köztársasági elnök engedve az ultimátumnak lemond, és helyére az Országgyűlés választ egy új elnököt, akkor az új ¬ kezdetben szinte bizonyosan nagyon népszerű ¬ elnöknek számolnia kell azzal, hogy bármikor el lehet vele szemben indítani egy online szavazást és ki lehet kényszeríteni az ő távozását is, ha nem szólal meg olyan ügyben, amelyben a kormány vagy az ellenzék szerint meg kellene szólalnia, vagy megszólal, amikor nem kellene. Ha az elnök távozását a kétharmados többség kikényszeríti akkor az új elnöknek tudnia kell, hogy ugyanez a kétharmad, vagy egy következő választás után létrejövő másik kétharmad, őt is le tudja váltani, ha politikai kérdésekben nem jól foglal állást.
Ez azért szomorú, mert az eddigi szabályok és gyakorlat az elnök személyétől tették függővé, hogy bábja lesz-e a politikának vagy sem. (Ebben az egyes elnökök különböző teljesítményt mutattak.) A választások óta elindult folyamat azonban intézményesíti az elnök politikai báb szerepét. Személyes kvalitásaitól függetlenül nem lehet más, mint az aktuális politikai többség bábja. Tehát az új többség éppen azt erősíti meg, ami ellen fel akar lépni.”
Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, aki évtizedek óta ismert szociális és hajléktalanellátó tevékenységéről, 2011 óta küzd egyháza jogi státuszának visszaszerzésért. Ezalatt az előző kormánnyal is többször összetűzésbe került, az Oltalom Karitatív Egyesület ellen pedig a NAV is eljárást folytat költségvetési csalás vádja miatt.
A korábbi kormányfőt, Orbán Viktort élesen bíráló lelkészt többször is kérdezték arról, hogy elvállalna-e egy államfői felkérést. Április közepén még úgy fogalmazott, hogyha komoly felkérést kapna, akkor „tisztelettel és alázattal” elfogadná, néhány héttel később azonban már azt mondta, hogy nem ambicionálja azt, „nem hiányzik az élettörténetemből, hogy ez megtörténjék.”
Karikó Katalin szegedi származású biokémikus 2023-ban kapott osztott Nobel-díjat a koronavírus elleni oltásokban alkalmazott mRNS-technológia fejlesztéséért. A hét egyik bombahíre volt, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfőn a parlamenti bizottsági meghallgatásán bejelentette: Karikó elfogadta a felkérést az egészségügyi tanácsadó testületébe.
Krasznahorkai László a legfrissebb magyar Nobel-díjas, aki 2025-ben vehette át az irodalmi kitüntetést, a magyar kortárs irodalom egyik legjelentősebb alakja. A regénytémáiban a társadalmi hanyatlással és a kelet-európai valósággal előszeretettel foglalkozó író az elmúlt években többször bírálta Orbán Viktor kormányát és a magyarországi politikai rendszert.
