Zajlanak a tárgyalások az Európai Unió következő, 2028-tól 2034-ig terjedő időszakrva vonatkozó költségvetéséről, amelynek keretében mintegy 1800 milliárd euró elköltéséről döntenének.
A Financial Times arról ír, hogy több tagállam: Svédország, Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia egy közös javaslatot terjesztett be, amelyben szigorítanák a jogálamisági kérdések miatt befagyasztott uniós források kifizetésének szabályozását.
Ugyan erre az Európai Bizottság is tett javaslatokat, a javaslatot megfogalmazó országok szerint ez sem akadályozná meg, hogy az alapvető uniós értékeket megsértő kormányok bizonyos pénzekhez hozzájussanak. Ezt az érvelésüket részben a magyar és a lengyel példára alapozhatják, ugyanis e két ország is hozzáfért például az agrártámogatásokhoz, miközben a kohéziós alapból járó pénzeket befagyasztották.
A csoport javaslata szerint az Európai Bizottságnak határozottabb ellenőrzést kellene gyakorolnia a jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett források felett. A tagállamok csak akkor tudnák megakadályozni a szankciókat, ha minősített többséggel leszavaznák az Európai Bizottság ajánlását, így a megoldás jelentősen megnehezítené a büntetések blokkolását.
A hat országnak az sem tetszik, hogy a Bizottság lehetővé tenné a zárölt összegek akár harminc százalékának átcsoportosítását is. A most hivatalba lépett Tisza-kormány részben pontosan ilyen átcsoportosítással igyekszik hozzáférni bizonyos, egyébként végleg elvesző uniós forrásokhoz, de korábban az Orbán-kormány is próbálkozott ezzel a módszerrel megszerezni uniós pénzeket.
A hat szigort követelő tagállam azt is kéri, hogy az Európai Bizottság a lehető legszélesebb körű információs bázisra támaszkodjon a jogsértések értékelésekor. Ilyen forrás lehet például
- az Európai Unió Bíróságának ítélete,
- az Alapjogi Ügynökség jelentése,
- valamint a Bizottság éves jogállamisági jelentése is.
A hat tagállam azt is szeretné, ha a biztosítékok nem csupán a nemzeti és regionális partnerségi megállapodásokra vonatkoznának, hanem a teljes többéves pénzügyi keretre kiterjednének. Ez az előírás magában foglalná a 409 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alapot, a 200 milliárd eurós Globális Európa eszközt, valamint a 104,5 milliárd euróra becsült uniós igazgatási költségeket is.
(via Portfolio)
