Nem volt bekalkulálva az iráni háború eredetileg az idei kilátásokba – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a pénzintézet szerdai sajtóeseményén. Azt gondolták, hogy a háborút két nap alatt megnyeri az Egyesült Államok, ehhez képest már két hónapja blokád alatt áll a Hormuzi-szoros, ami energiaársokkhoz vezetett.
A Brent olaj hordónkénti ára 110 dollár fölé emelkedett, és a bank előrejelzése szerint némileg csökkenhet, de tartósan magas maradhat az ár: mégha nyárra helyre is áll a forgalom a szorosban, és 85 dollárra csökkenhet a mutató, nagyok a kockázatok.
A globális kilátások romlottak, az első körben a szolgáltató szektort csapta meg a romló növekedési kép. Ennek ellenére csak mérsékelten rontott a növekedési előrejelzésén a CIB Bank. Az inflációs előrejelzések áremelkedésről szólnak, akkora sokkra ugyanakkor nem számítanak az elemzők, mint 2022-ben történt.
A jegybankok árgus szemekkel figyelik a folyamatokat, de a kamatemeléssel még kivárnak – mondja Trippon Mariann. Tűkön ülve figyelik az iráni eseményeket és azt, hogyan alakul a kőolaj ára. Nem egységes annak a megítélése sem, hogy hogyan lépnek majd az egyes központi bankok.
Az Európai Központi Banknál két kamatemelést vár az idén a CIB Bank, júniusban vagy júliusban már sor is kerülhet az elsőre. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetében más a helyzet, korábban kamatcsökkentést várt a piac, ennek az időpontja viszont későbbre tolódhat, jelenleg az év végére várják ezt.
Megnőtt a bizalom Magyarország iránt
Az új kormány erős felhatalmazással vág bele az irányításba, de a kormányváltás ellenére a makrogazdasági kilátásokat csak kevésbé módosította a CIB. Nagyon erős lett a bizalom a magyarországi eszközök iránt, a forint erősödött, a hozamok csökkentek. A 10 éves állampapírok hozamkülönbsége a német hozamhoz képest 4,5-5 százalékpontról 2,5-3 százalékpont közé süllyedt, és eltűnt a különbség a magyar és lengyel hozamok között. Korábban a lengyel hozamok különbsége a német hozamokhoz képest 1,5-2 százalékponttal kisebb volt a magyarnál.
„Beárazódott a kormányváltás, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a fékek- és egyensúlyok visszatérése a rendszerbe” – mondja Trippon Mariann.
Az első negyedéves GDP-t valószínűleg a fogyasztás húzta a kormányzati osztogatásoknak köszönhetően, a beruházások viszont valószínűleg nem járultak hozzá ehhez – mondta Trippon Mariann. Az idei évre 1,8 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál a CIB Bank.
A fogyasztás dinamikus maradhat, az állami beruházások viszont nem fognak nőni, és a vállalati beruházások is lassan indulnak be.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban optimisták az elemzők, a nagyobb részükhöz hozzájuthat Magyarország az idén, és így már tudják támogatni a gazdaságot. A Helyreállítási Alapból származó forrásokat augusztusig el kell hozni, ezek állami beruházásokat támogathatnak. Arra is lehet számítani, hogy a magánbefektetők is ismét bizalmat szavaznak Magyarországnak.
Hosszú távon az a kormány feladata, hogy kitaláljon egy új növekedési modellt. A „magasnyomású gazdaság” már nem fog működni, és az alacsony hozzáadott értékű feldolgozóipar sem hoz eredményt. Nem lesz több munkaerő, hatékonyságot és termelékenységet kell növelni – mondja Trippon Mariann.
Az oktatást és az egészségügyet is meg kell reformálni, hogy jobban képzett munkaerő legyen, illetve megnyúljon a munkában töltött évek száma, tette hozzá.
Bizonytalan infláció
Az ársapkák és az üzemanyagárstop miatt bizonytalan az infláció sorsa. A benzináron lévő ársapkát valószínűleg néhány héten belül ki kell vezetni, mert elfogy az üzemanyag a kutakon.
A bankszektorban az elhalasztott inflációt követő áremelkedés is meg fog jelenni: decemberre 4 százalék körüli árindexszel számol a CIB Bank, de éves átlagban ez 3 százalékos inflációt eredményez majd. 2027-ben az idei év eleji alacsony bázis miatt magasabb lehet az áremelkedés üteme, de az erős forint mérsékelheti az inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre óvatos, de nyitott lehet a kamatcsökkentésre. A külső környezet óvatosságot indokol, de az ország kockázati megítélése javult – Varga Mihály jegybankelnök szeretné látni, tartósak-e ezek a folyamatok. Trippon Mariann szerint, ha tartós marad a bizalom javulása, akkor lehet szó kamatcsökkentésről, akár már az idén nyáron.
A CIB szerint a forint árfolyama most túl erős
Kármán András pénzügyminiszter meghallgatásán arra tett megjegyzést, hogy szeretné, ha a konvergencia a hozamokban és nem az árfolyamban tükröződne, ami egyfajta intervenciónak is betudható. A forint reálárfolyama brutálisan felértékelődött – mondja Trippon Mariann.
A felértékelődést a reálgazdaság nem követte, a gazdaságpolitikának ezt a folyamatot tompítania kellene. Ilyen helyzetbe belefér, hogy szűkítse az MNB a kamatkülönbözetet, vagyis csökkentse az alapkamatot.
A CIB szerint az idei évi forinterősödés nagy része megtörtént már az idén – persze ha békét kötnének a Közel-Keleten, akkor még erősödhet hirtelen a forint.
A költségvetés hiányát a GDP arányában 7 százalék körülire taksálják a CIB-nél, ami miatt devizakötvény kibocsátására lehet szükség, hogy ésszerű áron tudja finanszírozni az ország a hiányt. Az államadósság csökkentését csak úgy lehet elérni, ha lemegy a kamatszint – mondja Trippon Mariann.
A hiányt most elfogadja a piac és a hitelminősítők is. A kulcskérdés az lesz, hogy ha lesz pótköltségvetés, illetve új költségvetés, akkor fel tud-e állítani a kormány középtávon egy csökkenő tendenciát a hiány tekintetében. Ha a reformok, értékteremtés miatt a 3 százalékos hiánycél fölé csúszik a hiány, az sem probléma, hangzott el a sajtóeseményen.
