"A kockázatelemzési rendszerek és hitelbírálati folyamatok szigorodásával párhuzamosan szükség lenne egy olyan központi információs rendszer létrehozására is, amely megbízható tájékoztatást nyújt az ügyfelek valamennyi hiteléről és kezességvállalásáról annak érdekében, hogy a bankok hiteles információk alapján, felelős hitelezési politikát folytathassanak" – mondta a közelmúltban Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere.
Még a pozitív adóslista sem valósulhat meg
"Ez egyelőre nem egy kidolgoztt javaslat, inkább csak egy témafelvetés részemről. A lista azt tartalmazhatná, hogy összességében kinek milyen hitele, lízingje, kezességvállalása van, és a bankok ez alapján mérlegelhetnék, hogy ki mennyi hitelt tud még bevállalni" - mondta el kérdésünkre Rajné Adamecz Ildikó.
Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy a javaslatot még tovább kell gondolni, ugyanis számos jogi aggályt is felvethet. "Az a baj, hogy a gazdasági szereplők általában úgy nyilatkoznak ezekről a kérdésekről, hogy előtte nem veszik figyelembe a jogi oldalát" - mondta az mfor.hu megkeresésére Jóri András adatvédelmi biztos.
Az ombudsman hozzátette: ő nem tartja elképzelhetőnek egy ilyen lista összeállítását, mivel a magyar alkotmányjogi környezet nem teszi lehetővé, hogy alkotmányos jogokat korlátozzanak, ha csak nem indokolja más alkotmányos jog. "Van egy javaslat az úgynevezett pozitív adóslistáról, de véleményem szerint annak létrehozása is elképzelhetetlen" - tette hozzá Jóri András.
Szerinte az ilyen adatbázisok azért esnek más elbírálás alá, mint az úgynevezett BAR-lista, mely a nem megbízható adósokat tartalmazza, mert annak létrehozása közösségi érdeket szolgál. "Azokat, akik rendesen fizetnek, jobban megilleti a személyes adatokhoz való jog" - emelte ki az adatvédelmi biztos.
"A hazai bankok kedvezőtlen megítélésén sokat javíthatna, ha átlátható feltételeket szabnának a hitelfelvevőknek, ha a rossz adósok okozta kockázat plusz költségei nem terhelnék a határidőre teljesítőket. A most formálódó önkéntes magatartási kódex egyik lényeges eleme lehetne a világon sok helyütt alkalmazott pozitív adóslista bevezetése, ami valóban kedvező változást jelentene a banki ügyfelek számára" – vélekednek a CEMI szakértői. Az ombudsman szavait hallva azonban erre kicsi az esély.
Pozitív listás hitelinformációs rendszer létezik például az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Belgiumban és Olaszországban. A pozitív listák alkalmazásával egyidőben megnövelték a fogyasztóknak nyújtott adatvédelmi garanciákat, megtiltották vagy korlátozták a listák marketing célú felhasználását és szigorították a személyes adatok kezelését – emlékeztetnek a CEMI szakemberei.
A válság most lehetőséget adhat, hogy a bankok a vállalatokhoz hasonlóan a lakossági ügyfeleket is felmérjék, erre lenne alkalmas a pozitív adóslista – vélik a CEMI szakértői. Ezt követően a bankok transzparensebbé tehetik a rendszert, amelynek eredményeként a lakossági ügyfelek egyszerűebben igazodhatnának ki a hitelek között.
"Az is kérdés, hogy kinek az érdeke a pozitív adóslista. A nagy ügyfélállománnyal, és jó kockázatkezeléssel rendelkező pénzintézeteknek kevésbé, a bankrendszer egészének és az ügyfeleknek viszont annál inkább" – teszi hozzá Vadas László, a cég igazgatója.
Beke Károly
