2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon. Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerülhet a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizheti.

A módosítás szerint a jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni, miután az Ab bírálta a korábban elfogadottak visszamenőleges hatályát is. Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az Ab által kijelölteknek.

Skandallumok, amelyek megrázták a cégvilágot

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára nem nyilatkozott arról, hogy a kabinet támogatja-e az előterjesztést, mint fogalmazott, a kabinetnek nem volt lehetősége azt megtárgyalni. A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltakna az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét.

Ez utóbbit azonban többek között Staudt Gábor (Jobbik) vitatta. Ellenzéki képviselők konkrétumokat hiányoltak azzal kapcsolatban: mely adatok kiadását tarthatja vissza a jegybank. Tóth Bertalan (MSZP) azt vetette fel, hogy az ÁSZ ellenőrzési jogát a számvevőszékről szóló jogszabályban is szerepeltetni kellene. Arra is rákérdezett, egyetértett-e a változtatásokkal az Európai Központi Bank.

Tállai András erre úgy felelt: mivel képviselői javaslatról van szó, a kormánynak nem volt egyeztetési kötelezettsége az európai pénzintézettel. Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el első ízben a jogszabályt, kivételes eljárásban, ám azt Áder János államfő nem írta alá, hanem március 9-én az Ab-hez küldte. A testület március végén állapította meg a jogszabály egyes passzusainak alaptörvény-ellenességét.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!