Rosszabbnak festik le a világgazdaság helyzetét, mint amilyen valójában
"Nincs akkora probléma a világban, mint amekkorának azt sokan leírják, és Európában is elsősorban vezetési válság van. Kínában igaz, hogy a lassul a gazdaság növekedése, és most a korábbi kétszámjegyű bővülésből egy 7 százalék körülibe térünk át, ám ez még mindig erősnek tekinthető. Lényegében az elkövetkezendő 10 évben sem lesz átlagosan kisebb a gazdasági növekedés mértéke, mint a megelőző 10 évben volt, vagyis 3,5 százalék körüli. Mindössze ez már egy másfajta elosztású növekedés lesz" - fejtette ki véleményét a Joint Venture Szövetség hétfői konferenciáján Heim Péter, közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának elnöke. Összességében az épp zajló folyamatok természetesnek tekinthetők: így a mérlegfőösszeg-leépítési korrekció, ami eltart még pár évig, és a lassulási folyamat is, ami a korábbi szupererős növekedés után következett be.
Magyarországra rátérve a szakember elmondta, hogy egyrészről a bankrendszer állapota nem jó: kifejezetten magas a nem teljesítő hitelállomány, ami nagyban akadályozza a hitelezés felfutását. Véleménye szerint a magyar gazdaság recessziós időszaka ősztől tavaszig tarthat majd, amit csak megerősít a mezőgazdaság rossz teljesítménye is.
Mivel idén alacsony lesz a mezőgazdasági bázis, ez jövőre növelni fogja a GDP-t, a bankrendszerben a hitelezés tovább csökkenhet, de - hozzátette - nem olyan mértékben, mint korábban, ugyanakkor mérséklődhet a bankrendszer mérlegleépítése.
Heim Péter szerint a növekedést segíthetnék a lehívható uniós források is, melyekből az eltelt öt év alatt, vagyis a rendelkezésre álló idő 60 százalékában mindössze 35 százalékot használtunk fel. Éppen ezért úgy véli, a jövő évben mindenképpen fel fog gyorsulni az uniós források kifizetése. Fontos azonban, hogy némileg át kell strukturálni a pályázati kiírásokat, például a nem működő projekteket nagyon gyorsan újra kell gondolni. Emellett sokkal célrevezetőbb lenne a közgazdász szerint, ha nem 100 milliárdos projektek születnének, egy-egy területre koncentrálva, hanem helyettük több 10-20 milliárdos. Például ennek érdekében jó ötletnek tartana 500 milliárdos kereteket meghatározni az öt nagyváros közelébe.
"Lehet csökkenteni a jegybanki tartalékokat"
Heim Péter úgy véli, hogy a jövő évre kalkulált 0-1 százalék közötti növekedés és a 6,75 százalékos alapkamat szint jelentős teret nyújt a monetáris lazításra. A forint árfolyamával kapcsolatban elmondta: továbbra sem várja azt, hogy jelentős gyengülésnek indulna a kurzus, sőt szerinte tartósan 300 forint feletti euróra sincs esély.
Király Júliához és Jelasity Radovanhoz hasonlóan ő is kiemelte az esetleges IMF-megállapodás jótékony hatását is. Így például tovább erősödne a forint ennek nyomán, és ez hozzájárulna a kamatok csökkentéséhez is. Szerinte jövő év végére van lehetőség a bőven 6 százalék alatti jegybanki alapkamatra is.
Sokat emlegetett kérdés volt az elmúlt időszakban a jegybanki tartalékok csökkentése, melyet Heim Péter szerint "gazdaságélénkítésre nem célszerű felhasználni, a drága adósságot viszont célszerű lenne belőle kifizetni". A jelenlegi 36 milliárdos tartalék ugyanis egy normális 2,5 százalék körüli államháztartási hiány és 2,5 százalékos folyó fizetési mérleg-többlet mellett lecsökkenhetne egy 32-33 milliárdos szintre a közgazdász szerint.
"Nem az új jegybanki vezetést támogatnám a gondolataimmal, hanem csak megvalósíthatónak látom ezt a lépést" - hangsúlyozta Heim. "Fontos, hogy ne gazdaságélénkítés miatt csökkenjen a tartalékszint - azt életveszélyesnek tartom" - tette hozzá. A közgazdász úgy véli, mindaddig lehet csökkenteni a szintet, amíg az ország külső pozíciója javul ennek révén. Amint ez a folyamat leáll, azonnal be kell fejezni a tartalékcsökkentést - emelte ki a szakember.
Székely Sarolta
mfor.hu
