2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A legtöbbet ők dolgoznak, a legrosszabbul ők keresnek.

Vajon tudna-e működni Nagy-Britannia ipara, ha a Brexit hatására kiszorulnának az ottani termelésből az uniós tagországokból érkező munkások? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amire egyelőre nem született válasz. A kutatások mindenesetre azt mutatják, hogy a magyar, lengyel és más nemzetiségű dolgozók egyre nagyobb számban vannak jelen a brit munkaerőpiacon.

A BBC által idézett felmérés szerint a termelő szektorban a munkavállalók 11 százaléka más uniós tagországból érkezett Nagy-Britanniába. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics, ONS) jelentéséből az is kiderül, hogy ezek a dolgozók hosszabb műszakokat vállalnak, mint amennyi a brit munkaerőpiaci átlag. Ráadásul nagyobb arányban kénytelenek olyan megbízásokat elvállalni, aminél magasabb képzettséggel rendelkeznek.

Az ONS kimutatása szerint 3,4 millió külföldi származású munkavállalót foglalkoztattak Nagy-Britanniában tavaly. Ebből 2,2 millióan érkeztek uniós országból, további 1,2 millióan pedig az EU határain kívülről.

A felmérés egyéb érdekességei:

a kis- és nagykereskedelmi szektorban, valamint a szállodaiparban és vendéglátásban minden hetedik munkás,

a pénzügyi szektorban minden nyolcadik alkalmazott,

a termelő szektorban tízből több mint egy dolgozó érkezett külföldről.

Mi lenne nélkülük? 

Nem könnyű vendégmunkások élete. Íme, két ezt alátámasztó adat:

a román, bolgár alkalmazottak 61 százaléka heti 40 óránál többet dolgozik, miközben a britek 32 százaléka kényszerül csak erre,

az összes külföldi munkavállalót tekintve pedig 40 százalékuknak a képzettségüknél alacsonyabb státuszú munkát ajánlottak, míg a brit lakosság körében ez az arány mindössze 15 százalék.

Természetesen a bérezésben is megvannak ezek a különbségek, és ebben még a külföldi munkavállalók között is nagy a szelekció. Míg a brit gazdaság egészében az órabér átlagban 11,3 font, a kelet-európai régióból érkezők ennél kevesebbet, 8,33 fontot kapnak. A legjobb helyzetben az unió más, fejlettebb területeiről – Németországból, Olaszországból, Franciaországból, összesen 14 országból - származók vannak, 12,59 fontos keresettel.

Egy biztos, nem vár jó világ a vendégmunkásokra: a Brexit hatására a britek radikálisan vissza akarják fogni a bevándorlást, és a foglalkoztatás fókuszába a hazai munkaerő kerül majd az előttünk álló időszakban - idézi a BBC.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!