Az Orbán-kormány 2010 óta a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett kötelezte el magát, aminek érdekében a várt infláció mértékével emelik a nyugdíjak összegét. Idén ez 1,6 százalék volt. Ha a tényleges infláció a vártnál nagyobb lesz, visszamenőlegesen kiegészítő emelést kapnak a nyugdíjasok év végén (ilyen történt legutóbb 2011-ben és 2012-ben). Ha azonban elmarad a ténylegestől az emelést értéke, akkor nemcsak megőrzik értéküket a nyugdíjak, hanem reálszintű növekedést is mutatnak. Ez utóbbira évről évre láthatjuk a példát 2013 óta, a trend pedig idén sem fog megtörni.
A kormány az idei évre 1,6 százalékos inflációval számolt, ám ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb prognózisa szerint mindössze 0,4 százalékos lehet a fogyasztói árindex tényleges mértéke. Így pedig idén 1,2 százalékkal emelkedhet a nyugdíjak reálértéke, vagyis ennyivel többet érnek, mint értek 2015-ben.
Éves szinten tehát nő a nyugdíjak értéke, ha viszont 2010-hez viszonyítjuk a jelenlegi állapotot, már teljesen más képet kapunk. Hiszen ahogy azt fentebb említettük, 2011-ben és 2012-ben a novemberi kiegészítő emelések révén csak a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni.
Ezért ha 2010 óta összesítjük az emelések és a tényleges infláció mértékét, akkor kiderül, hogy az elmúlt 6 évben összességében 17,3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ami mellé 17,4 százalékos infláció társult. Vagyis reálszinten 0,1 százalékot veszítettek értékükből a nyugdíjak.
Donald Trump luxusszállodájába még a megemelt nyugdíjból sem lehet elmenni
2010-es bázison azonban ez a reálcsökkenés évről évre egyre kisebb mértékű, 2016-ra 0,1 százalékos elmaradás várható. Abban az esetben, ha még 2017-ben is "túllőné" az éves infláció mértékét a kormány, pont a választások előtti évre jutnának el oda a nyugdíjak, hogy ne csak évről évre, hanem 2010-hez képest is tényleg többet érjenek.
mfor.hu
