Érdekes jelentést tett közzé a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), amely szerint a hamisított áruk globális kereskedelme továbbra is komoly fenyegetést jelent a világgazdaságra, a fogyasztókra és az ellátási láncokra. A legfrissebb adatok alapján 2021-ben a hamis áruk értéke elérte a 467 milliárd dollárt a nemzetközi kereskedelemben – a helyzet azóta sem javult érdemben.
A kutatás szerint a hamisítás továbbra is a leggyakoribb a ruházat, a lábbelik és a bőráruk terén – ez a mindennapokban is tapasztalható. Ez a három termékkategória együttesen az összes lefoglalt hamis áru 62 százalékát tette ki. Ugyanakkor a jelentés szerint a hamisítók egyre több új területen is aktívak, gyakoribbak az egészségre és biztonságra veszélyes hamis termékek is, mint például autóalkatrészek, gyógyszerek, kozmetikumok, játékok és élelmiszerek.
Nemcsak kínai hamisítványok
A jelentés szerint a hamisítványok legjelentősebb forrása továbbra is Kína, az összes lefoglalt termék 45 százaléka onnan származott, de más ázsiai, közel-keleti és latin-amerikai országok is jelentős szereplők. Ez utóbbi diverzitást igazolja a jelentésben közzétett grafikon is, hiszen az Unióba befolyó hamisítványok összesen mintegy 140 országból érkeztek:
Fotó: OECD/EUIPO
Az OECD és az EUIPO arra is kitért, hogy hogyan alakultak a cégországok, eszerint elsősorban az Egyesült Államok és az uniós tagállamok voltak a másolatok célpontjai. A 25 legfőbb célország közül 20 uniós tagállam volt, bár eltérő arányban, Németország volt ugyanis a legkedveltebb piac, a globálisan történt lefoglalások összértékének 15 százalékát itt fülelték le. A második helyen Belgium állt 13 százalékkal, harmadikként pedig Ausztria 7 százalékkal; összességében pedig szám szerint a legtöbb hamis terméket az Egyesült Államokban fogták el.
Fotó: OECD/EUIPO
Mi a helyzet Magyarországon?
Ahogy az a fentebbi grafikonon is látszik, Magyarország a nemzetközi viszonylatban gyakorlatilag nem tényező ezekhez az országokhoz képest, az itthon lefoglalt termékek a globális piac néhány százalékát tették ki mind érték, mind a lefoglalások számát tekintve.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mindezek ellenére nagy figyelmet fordít a hamis termékek kiszűrésére, az adóhivatal honlapján írt arról, hogy ezek kiszűrése nemcsak a gazdasági szereplőknek okoz károkat, hanem a vásárlókra nézve is jelentős kockázatok rejthetnek. Mint írták:
a hamis ruházati termékek vagy lábbelik esetében előfordulhat, hogy olyan vegyi anyagok kerülnek az emberi szervezettel kapcsolatba, amelyek akár az egészségre is ártalmasak lehetnek.
Az adóhivatal legutóbbi ilyen jellegű ügye április közepén volt, ekkor csaknem 5 000 pár hamis cipő értékesítését akadályozták meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei, amikor egy pesti raktárat ellenőriztek. A közlemény szerint a pénzügyőrök a Ganz-telep területén tartottak rutinellenőrzéseket, amikor az egyik raktárnál pakolásra lettek figyelmesek, a helyiséget dugig tömték hamis cipőkkel. A pénzügyőrök egy raktárkészletnyi – összesen 4697 pár – cipőt vontak ki a feketepiacról.
