Rég volt ekkora drágulás
A KSH kedden közölt statisztikája szerint augusztusban 6 százalékkal voltak magasabbak átlagosan a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, míg júliushoz képest 0,1 százalékkal emelkedtek az árak. A mostaninál magasabb év/év alapú drágulást legutóbb 2010 januárjában mért a statisztikai hivatal, akkor 6,4 százalékkal drágult az élet nagyrészt amiatt, hogy 2009 nyarán 20-ról 25 százalékra emelték fel az áfa általános kulcsát.
A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,1 százalékos emelkedést mutatott augusztusban, míg a változatlan adótartalmú árindex 3,7 százalékos drágulásról tanúskodott. A nyugdíjas infláció 6,1 százalékon állt jórészt az élelmiszerárak átlagon felüli emelkedése miatt.
Egy év alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül továbbra is a tojás a listavezető, bár húsvét óta csökkent az ára, de még így is 32,3 százalékkal kell többet fizetni érte, mint egy évvel ezelőtt. A sertészsiradék 25,1 százalékkal drágult, emellett majdnem húsz százalékkal nőtt a csokoládé és a kakaó ára, míg az idényáras élelmiszerekért 13,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly augusztusban. Több mint tíz százalékkal emelkedett a sertéshús ára is, 8,5 százalékkal olcsóbb lett viszont a liszt.
Idén már többször emelkedett a jövedéki adó, emiatt a szeszes italok és a dohányáruk vitték a prímet a drágulásban, ennek a csoportnak az átlagára 14,1 százalékkal emelkedett. Átlag feletti mértékben, 7,9 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára is, ezen belül az üzemanyagok 13,5 százalékkal drágábbak most, mint egy évvel ezelőtt. A háztartási energián belül a gáz 9,4 százalékkal, a távfűtés pedig 8,4 százalékkal kerül most többe, mint tavaly augusztusban.
Átlagon aluli mértékben, 4,1 százalékkal emelkedett a szolgáltatások ára, ezen belül a szemétszállítás 8,1 százalékkal, a csatornadíj pedig 5,3 százalékkal került többe, mint egy évvel ezelőtt. A ruházkodási cikkek ára 3,5 százalékkal emelkedett, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban.
Megállíthatatlan a benzinár
Egy hónap alatt az egyéb cikkek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, az 1,6 százalékos drágulás nagyrészt az üzemanyagárak 3,6 százalékos emelkedésével volt magyarázható. Fél százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt a szeszes italok és a dohányáruk, míg a szolgáltatásokért 0,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint júliusban.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára esett vissza, vélhetően a nyár végi leárazásoknak köszönhetően 1,8 százalékkal lettek olcsóbbak a ruhák egyetlen hónap alatt. Az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök) 7,3 százalékkal lettek olcsóbbak. A sajt ára 2 százalékkal esett vissza augusztusban, míg a párizsi és a kolbász másfél százalékkal került kevesebbe, mint egy hónappal korábban. 2,2 százalékkal nőtt viszont a sertészsiradék ára, míg a sertéshúsért 1,8 százalékkal kellett többet fizetni a boltokban.
Az elemzőket nem lepte meg az áremelkedés
"A 6 százalékos érték egybeesett a piaci konszenzussal és saját előrejelzésünkkel is, és a bontás sem okozott meglepetést. Az élelmiszerek esetében havi szinten árcsökkenés volt, de a júliusi adathoz hasonlóan kisebb mértékű, mint egy évvel korábban, a ruházkodási cikkek olcsóbbodása megfelelt a vártnak, a gyenge belső keresletet és az erősebb árfolyamot tükrözve a tartós fogyasztási cikkek havi szinten olcsóbbodtak. Ez azonban nem volt elegendő, ahhoz, hogy a többi kategóriában tapasztalható drágulást ellensúlyozza" - vázolta fel az adat megjelenése után Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
A szakember szerint szeptemberben még 6 százalék körül (akár kissé e szint felett) alakulhat az éves árindex, októbertől várható lassulás, bár az élelmiszerárak alakulása felfele mutató kockázatot jelent. Az év egészében azonban így is bőven az MNB 3 százalékos célja felett alakul az infláció, és a cél elérése 2013-ban sem valószínű. "Monetáris politikai szempontból az adat semleges, az augusztusi kamatdöntés is bizonyította, hogy a tanácstagok többsége számára a piaci folyamatok és a borús növekedési kilátások a meghatározóak" - teszi hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank szakembere is azt emeli ki kommentárjában, hogy sem az inflációs adat, sem pedig annak összetétele nem okozott komoly meglepetést. "A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára számíthatunk. A következő hónapokban 6 százalék fölé emelkedhet az infláció, majd novembertől 5,5 százalék közelébe mérséklődhet a tavalyi jövedéki adó emelések kiesése miatt, így az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet" - olvasható az elemzésben.
"Az augusztusi kamatcsökkentést követően bizonytalanabbá váltak az IMF tárgyalások, valamint nőttek az inflációs kockázatok, ezért a következő hónapokban indokolt lehet az óvatosság. A hazai kockázati megítélés jelentősen javult az elmúlt hónapokban, ez azonban szinte teljes mértékben a nemzetközi kondíciók enyhülésének köszönhető. Az év végére 6,5 százalékos alapkamatra, míg jövő év végére 6 százalékra számítunk" - vázolja fel a jegybank lehetséges reakcióját Suppan. .
Beke Károly
mfor.hu
