Az EU 2008 és 2010 folyamán nyújtott fizetésimérleg-támogatási programjának 2010. novemberi befejeződését követő eljárás keretében az Európai Bizottság tisztviselői 2014. november 25–28. között immár hatodik és valószínűleg utolsó alkalommal tettek felügyeleti látogatást Magyarországon, hogy áttekintsék a friss gazdasági és pénzügyi fejleményeket, valamint szakpolitikai kezdeményezéseket - olvasható a Bizottság által kiadott közleményben.
Erőteljes növekedés
A szakemberek "üdvözölték, hogy erős gazdasági fellendülés mutatkozik, és az utóbbi negyedévek az előző évhez képest mérve a 3 százalékos mértéket jóval meghaladó magyar növekedési adat az Európai Unióban a legkedvezőbbek közé tartoznak". Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy "ez a magas növekedés azonban részben az uniós források gyorsuló lehívásának köszönhető a 7 éves költségvetési időszak lezárásával párhuzamosan.
Ezen túlmenően további rövid távú élénkítő intézkedések (köztük például az MNB Növekedési Hitelprogramja, a rezsicsökkentés és az egyre kiterjedtebb közmunkaprogram) is hozzájárultak a növekedési dinamikához". Ezen intézkedések hatása várhatóan mérséklődni fog, emiatt is vár Brüsszel alacsonyabb növekedési ütemet a jövőben.
Komoly aggályok a 2015-ös költségvetéssel kapcsolatban
"A hazai hatóságokkal egyetértés mutatkozott abban, hogy Magyarország jó úton halad a 2014-re vonatkozó, a GDP 2,9 százalékának megfelelő hiánycél eléréséhez. Ugyanakkor az államadósság alakulása még nem mutat stabilan csökkenő tendenciát, és a Bizottság 2014 őszi előrejelzése szerint az államadósság csökkenésének üteme felveti annak kockázatát, hogy az ország megsértheti a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit" - olvasható a közleményben.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy bár örvendetes a jövő évre megfogalmazott alacsonyabb költségvetési hiánycél (szerk: 2,4 százalék), "komoly aggályok merülnek fel a 2015-ös költségvetési tervezetben foglalt több bevételnövelő intézkedés megalapozottságával kapcsolatban. A költségvetési kiigazítás fenntarthatóságát elősegítené a hazai közpénzügyi rendszer további erősítése a Tanács ajánlásával összhangban, elsősorban a törvényileg már rögzített középtávú költségvetési szabályozási keret határozott bevezetése révén".
Csökkenteni kellene a banki terheket
A brüsszeli szakemberek szerint "elengedhetetlen a bankok tőkefelhalmozási lehetőségeinek javítása, valamint erőteljesebb erőfeszítések szükségesek a portfólió tisztítás terén is. A pénzügyi ágazatra nehezedő, folyamatosan emelkedő adó- és szabályozási terhek fényében a javasolt szakpolitikai korrekcióknak ki kell terjedniük e terhek mérséklésére is, hogy azok összhangba kerüljenek az európai átlaggal".
A devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban kiemelték: "az olyan intézkedéseket fokozatosan el lehetne törölni, melyek akadályozzák a tartósan nem teljesítő hitelek számának csökkentését – mint például az árverezésekre vonatkozó moratórium –, és ez összekapcsolódhatna a legnehezebb helyzetben levő hitelfelvevők számára nyújtott állami segítséggel".
Kiemelték még: "a legutóbbi pénzügyi válság tapasztalatai alapján a jelentős állami tulajdonrész a bankszektorban azzal a kockázattal jár, hogy az államháztartást a jövőben pénzügyi kötelezettségeknek teszi ki".
Lehetőségek a strukturális reformok végrehajtására
A szakemberek szerint a jelenlegi ciklikus fellendülésben rejlő lehetőséget ki kell aknázni strukturális reformok megvalósítására annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is viszonylag alacsony növekedési potenciálja erősödjön. Ebben az összefüggésben a Bizottsági tisztviselők a következőkre hívták fel a figyelmet:
- egy stabil és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb társaságiadó-rendszert kellene megteremteni,
- sürgették, hogy a szakpolitikai intézkedések legyenek kiszámíthatóbbak és versenyképesség-orientáltabbak, különös tekintettel a szolgáltató ágazatban a piacra lépés akadályainak csökkentésére,
- ugyanakkor sajnálkozásukat fejezték ki, hogy az ágazati különadók súlya még tovább nőtt a közelmúltban, egy sor új, célzott adónem elfogadása révén.
mfor.hu
