Lassan eltűnik Magyarország külső adóssága

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája szerint június végén a magyar nemzetgazdaság nettó adósságállománya 25 milliárd euró volt, ami az utolsó négy negyedéves GDP-nek a 23,1 százaléka. Ez negyedév alatt 1,7, egy év alatt 8 milliárd eurós leépülés. Összehasonlításképpen a 2010-es évek elején még bőven 55 százaléknál jártunk, ami komoly kockázatot jelentett stabilitási szempontból. Nem véletlenül ugrált akkoriban sokkal erősebben a forint árfolyama, miközben az utóbbi hónapokban erősebb piaci turbulenciák esetén is (pl. Brexit szavazás) csak kisebb elmozdulások történtek.

A nettó adósság leépülésében, ahogy az a lenti ábrán is látszik, alapvetően a magánszféra vette ki részét, a 2008 harmadik negyedév végi 40 milliárd euró 2016 második félévére 8 milliárdra csökkent. Ezen belül is a bankszféra építette le leginkább külső adósságát, mivel alkalmazkodott a lakossági devizahitelek kivezetéséhez, forintosításához.

 

Az állam külső adóssága viszont továbbra is magas, 17 milliárd euró volt. Itt érdemi leépülést nominális összevetésben nem láthatunk, hiszen ez az állomány 2008 óta a 14-20 milliárdos sávban mozog. Ugyanakkor a számszerűen növekvő államadósság mellett a stagnáló külső adósság arányaiban szintén csökkenést jelent.

A külső adósságunk drasztikus leépülése a nagyon magas és immár évek óta fennálló külső finanszírozási képességünknek köszönhető, ami az idei év második negyedében is a GDP 8 százalékára rúgott.

 

Így épül az új Dagály

 

A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség összetevői közül az áruforgalom egyenlege a második negyedévben a szezonális hatásoktól megtisztítva 1474 millió euró volt, mely azonos az előző negyedévi szinttel. A második negyedéves export (21 068 millió euró) és import (19 699 millió euró) szintje ugyanakkor egyaránt magasabb volt az előző negyedévinél.

 

A szolgáltatások bevételi többlete 1501 millió euró volt, ami meghaladja az előző negyedévek szintjét. Ezen belül az utazások növekvő egyenlege 814 millió eurót tett ki úgy, hogy az első negyedévi adatokhoz képest a bevételek magasabbak voltak (1241 millió euró), míg a kiadások csökkentek (465 millió euró). Az utazáson kívüli szolgáltatásoknál a bevételek (4011 millió euró) és a kiadások (3226 millió euró) értéke is meghaladta az előző negyedéves szintet, s a bevételi többlet (779 millió euró) is magasabb volt az első negyedévesnél. 

Az elsődleges jövedelmeken a hiány a szezonális hatásoktól megtisztítva (864 millió euró) megegyezik az előző negyedévi értékkel.

A másodlagos jövedelmek kiigazított egyenlege mínusz 283 millió euró volt, ami magasabb hiányt jelent az előző negyedév adatához képest. 

Az EU-val kapcsolatos transzferek egyenlege a szezonális hatásoktól megtisztítva 522 millió euró, míg a szezonális hatásokat is tartalmazó adat 323 millió euró volt. A második negyedéves adat visszaesést mutat az előző negyedéves szinthez képest. Az egyes összetevők kiigazítatlan értékét illetően az elsődleges jövedelemként (termék- és termelési adók, támogatások) elszámolt tranzakciók egyenlege 335 millió euró volt, míg a másodlagos jövedelmeken belül elszámolt folyó transzferek -87 millió euró egyenleggel zártak. A tőketranszferként EU-tól kapott források értéke 75 millió eurót ért el.

 

mfor.hu