A MNB számításai szerint a pénzügyi közvetítőrendszer a legutóbbi időszakban 0,4 százalékponttal húzta vissza a magyar gazdasági növekedés ütemét, amely valamivel rosszabb az előző időszakinál. Bár a mostani 0,4 százalékpont lényegesen kedvezőbb a 2012-es, 2013-as évekre jellemzőnél, de még mindig negatív értékű, így immár 2009 óta, vagyis hat éve folyamatosan negatívan hat a magyar GDP-re a bankrendszer tevékenysége.
Az MNB módszertana szerint a bankok GDP-t visszafogó magatartása elsősorban a szándékra vezethető vissza, mivel a hitelezési képesség lényegesen jobb a historikus átlagnál.
Azt, hogy a bankrendszer hitelezési képessége megfelelő, a Tőke és Likviditási Stressz Indexek is igazolják. 2 éves időhorizonton ugyanis a stesszpályán (vagyis jelentősebb pénzügyi sokk esetén) is megfelelő lenne a magyar bankok tőkeellátottsága, míg a likviditási többletigény is csak minimálisan jelenne meg.
Így nem csoda, hogy az aktuális Stabilitási Jelentés főbb üzenetei közül az első, hogy a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége változatlanul erős. Ugyanakkor a vállalati piaci hitelezés továbbra sem állt helyre, annak dinamikája nem éri el a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges mértéket.
Ahhoz, hogy a hitelezés visszaálljon a megfelelő szintre, vagyis a bankrendszer támogatni tudja a GDP növekedését, az MNB szerint a rossz hitelportfolió megtisztítására, illetve a jövedelmezőség javulására lenne szükség.
A jegybank szerint a vállalati hitelportfólió kitisztításának folyamatát a MARK Zrt. elindítása, míg a lakosságit a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd mellett erőteljesebb átstrukturálások lendíthetik be. A jövedelmezőség javulását pedig a nagyobb mérethatékonyság kihasználása, vagyis a bankrendszer konszolidációja segítheti.
mfor.hu
