Élénk egyeztetések indultak szombaton az amerikai törvényhozók között a kormányzat működésének finanszírozását átmenetileg biztosító törvényről, amely elbukott a szenátusi szavazáson, így részlegesen leállnak a kormányzati hivatalok és ügynökségek. A képviselőház 230:197 arányban megszavazta a javaslatot, de a republikánus többségű Szenátusban nem tudtak megállapodni. A szenátusnak péntek éjfélig kellett volna megszavaznia a törvényt a kormányzati leállás elkerüléséhez, de végül 50:49 arányban elutasította a javaslatot.
A képviselőházban - amely viszont csütörtökön jóváhagyta a kormányzat működését február 16-ig biztosító jogszabályt - szombaton már készítették elő az új törvényjavaslatot. Sajtóértesülések szerint a szenátusban Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője hétfőn terjeszt elő újabb javaslatot, de ebben csupán a kormányhivatalok átmeneti időre, február 8-ig való finanszírozásáról esik szó, e három hét alatt próbálnának megállapodni a demokratákkal a bevándorlási politika vitás kérdéseiben.
A The Wall Street Journal információi szerint Paul Ryan házelnök a republikánus törvényhozókkal tartott, zártkörű konferencián arról beszélt politikustársainak, hogy a médiának nyilatkozva egyedül a demokrata párti szenátorokat okolják a kudarcért, számolt be az MTI. Ugyanezt az álláspontot fejtette ki McConnell is a szenátusban. "Egy párt e kongresszus egyik házában túszul ejtette a kormányzatot. Ennek nem kellett volna így történnie" - fogalmazott a szenátor. Kora délutáni Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök is a demokratákat okolta. "A demokraták sokkal jobban aggódnak a illegális bevándorlók, mint a veszélyes déli határainkon lévő nagyszerű katonáink vagy biztonságunk miatt" - fogalmazott az elnök, aki a Washington Examiner című lap szombati számában vezércikket írt, amelyben egyéves elnöksége eredményeit sorolta. A demokraták ezt természetesen visszautasították, és azt mondták, hogy a kialakult helyzetért kizárólag Donald Trumot terheli felelősség.
A kormányzat finanszírozásának problémája egyébként néhány évente felszínre kerül, és többször előfordult már hasonló eset, amikor leálltak a hivatalok. Utoljára 2013 őszén történt hasonló, akkor 16 napig álltak a hivatalok, és 800 ezer dolgozót küldtek kényszerszabadságra.
A múlt hét végén néhány elemző azzal riogatott, hogy miután az ügy kihathat Trump adóreformjára is, ezért különösen nagy jelentősége lehet a leállásnak. Úgy vélték, a kormányzati munka felfüggesztése ugyan a piacokra nem hat közvetlenül, de az irreálisan felfűtött hangulatban egy ilyen szikra is elegendő, hogy komoly esés következzen be a tőzsdéken.
Természetesen a piacok viselkedése meglehetősen hektikus, így semmit sem lehet kizárni, azonban a historikus adatokat megnézve nincs túl nagy valószínűsége egy összeomlásnak. A fent említett legutóbbi alkalommal Obama elnöksége alatt például nem, hogy nem történt komoly szakadás, hanem a bő két hetes leállás idején 3,1 százalékkal ugrottak meg az indexek. Ráadásul az ezt megelőző két alkalommal, amelyek a Clinton adminisztráció idején történtek hasonló volt a helyzet, igaz szerényebb mértékben erősödtek a tőzsdék.
A kormányzati leállás alatt történt legutóbbi tőzsdei eséshez 1990-ig kell visszamenni, akkor az idősebb Bush regnált, és az 5 napos időszakban 2,1 százalékkal csökkentek a tőzsdeindexek. A legnagyobb mértékű visszaesés Carter elnöksége alatt történt, a 11 napos leállás 4,4 százalékos bukást hozott.
Ha az átlagos értéket nézzük, akkor minimális 0,6 százalékos veszteséget tapasztalunk a kormányzati leállások alatt, ugyanakkor a pozitív és negatív időszakok meglehetősen kiegyenlítettek, hiszen az esetek 44 százalékában egyenesen emelkedtek az indexek.
mfor.hu
