A gazdasági válság megingatta az emberek pénzintézetekbe vetett bizalmát, s ez egyformán igaz a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező nyugat-európai és a válság kumulatív hatásai által érintett kelet-európai régióra. A londoni székhelyű Aviva Csoport által végzett nemzetközi kutatás eredményei azt mutatják, hogy drasztikusan megnőtt azoknak a száma, akik a válság kitörése óta kevésbé bíznak a megtakarításokkal foglalkozó pénzügyi szolgáltatókban, mint egy évvel korábban. Magyarországon ez a bizalomvesztés a megkérdezettek 59 százalékánál állt fenn, a cseheknél és a franciáknál ennél kisebb volt ez az arány, 50, illetve 53 százalék, viszont a lengyeleknél jobban megmaradt a bizalom, náluk csak a megkérdezettek 47 százalékot tett ki a negatívan nyilatkozók aránya.
"A pénzügyi megtakarításokban bízók nagy tömegeit elbizonytalanította a válság, akik eddig úgy gondolták, hogy nyugdíjpénztári befizetéseikkel, vagy ingatlan vagyonukkal alapozzák meg a családjuk hosszú távú anyagi biztonságát, azoknak most rá kellett jönniük, hogy életük munkájának védelmére és a családtagjaikról való gondoskodás érdekében életbiztosítást kell kötniük" - hangsúlyozta Bartók János az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember hozzátette: "A befektetések mellett tehát egyre nagyobb szükség van a klasszikus, kockázati és kiegészítő biztosításokra, amelyek valóban fedezni tudják egy család anyagi szükségleteit baj és nemkívánatos tragédia esetén."
Ezzel párhuzamosan az emberek óvatosabbak lettek, a korábban sem túl magas kockázatvállalási hajlandóságuk tovább csökkent: Magyarországon a kockázatkerülők aránya a 2008-ban mért 39 százalékról az idén 46 százalékra nőtt. Közép-európai szomszédaink nálunk jóval bátrabbak: a lengyeleknek csupán 34, a románoknak pedig 37 százaléka állítja, hogy visszafogottabb a pénzügyi kockázatokat illetően. A válság előtti és utáni időszakot összehasonlítva: legjelentősebben Romániában csökkent a hajlandóság a pénzügyi kockázatvállalásra, ott a megkérdezettek 10 százaléka, Magyarországon 7, Csehországban pedig 4 százalékkal csökkent a kockázatvállalási hajlandóság egy év alatt.
Arra a kérdésre, hogy miként tudnak megtakarítani nyugdíjas éveikre, a magyar válaszadók közül a legtöbben - 30 százalék - a havi rendszeres megtakarítást említette, a cseheknél magasabb volt ez az arány, 35 százalék, míg a románoknak mindössze 21 százaléka gondolkodott hasonlóképpen.
A magyarok több mint fele (59 százalék), a három ország közül kimagaslóan magas arányban, nincs tisztában az állami nyugdíjjal, illetve a magán és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és egyedül nem képesek megbirkózni a nyugdíjra való felkészüléssel. Őket követik a románok (44 százalék), és a cseheknél a legkisebb azoknak az aránya (26 százalék), akik úgy érzik, hogy nem értenek a pénzügyi termékekhez és a nyugdíjhoz. Ezzel összefüggésben a legnagyobb arányban a magyarok gondolják (67 százalék), hogy manapság nagyon komplikált a nyugdíjra való pénzügyi tervezés, őket követik a csehek (46 százalék), majd a románok (34 százalék).
