Simor: az árstabilitás elérése a cél



A Magyar Nemzeti Bank a forint beavatkozási sávjának eltörlésével is egyértelművé tette, hogy legfőbb célja az árstabilitás elérése - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn.

Szerezze meg álmai iPhone-ját!

Simor András úgy fogalmazott: "a sáveltörlés után senkiben sem lehet egy fikarcnyi kétség sem afelől, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, az infláció letörése", mert az hosszabb távon hozzájárul a növekedéshez, az emberek jobb életéhez. Az MNB elnöke felhívta a kormány és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a hatósági áremeléseknél vegyék figyelembe: a kormány és a jegybank közösen tűzte ki az inflációs célt.

A jegybank elnöke aláhúzta: amennyiben a kormány és az önkormányzatok úgy döntenek a hatósági árak emelése esetében, hogy a 2009 végére kitűzött 3 százalékos inflációs célt figyelmen kívül hagyják, akkor még nehezebb lesz alkalmazkodniuk a magángazdaság szereplőinek az inflációs folyamatokhoz, nehezebb lesz a helyzetük, sőt versenyhátrányba is kerülhetnek. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az energiapiac liberalizációja során a kormánynak nem szabad olyan helyzetet teremtenie, hogy megerősödjenek az energiapiacon egyes szegmensekben most meglévő monopolhelyzetek, mert az később az árak emelkedéséhez vezethet.

A jegybank elnöke nyomatékosította: amennyiben a közeljövőben megjelenő makrogazdasági adatok alapján nem lehet kizárni az áttételes, "második körös" inflációs hatások megjelenését vagy erősödését, akkor szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására. A monetáris tanács úgy látja, miközben a magyar gazdaságot továbbra is alacsony növekedési ráta jellemzi, az infláció csökkenése a korábban vártnál lassabban halad előre.

Ez részben az elmúlt egy-másfél évben bekövetkezett sokkok, részben nemzetközi inflációs hatások, részben a költségvetési konszolidáció napjainkra már kifutó intézkedéseinek inflációs vonatkozásai miatt állt elő. Ezek közül kiemelkedő volt a nemzetközi piacokon az élelmiszerek és az olaj árának megugrása, a hazai termelői energia árának az inflációt jóval meghaladó emelkedése és a szabályozott áraknak a pénzromlás ütemét meghaladó emelése. A monetáris tanács ezeket a költségsokkokat átmeneti jellegük miatt nem kívánja ellensúlyozni, hosszabb távon azonban figyel hatásukra.

A nemzetközi piacokkal kapcsolatban az elnök megjegyezte: amennyiben a befektetők mostani, egyre inkább konzervatív magatartása miatt a kockázati felárak megemelkednek, azt döntéseinél a jegybank figyelembe fogja venni, és folyamatosan figyel a monetáris tanács a másodlagos inflációs hatásokra is. A jegybank elnöke tehát a jövőre vonatkozóan nem zárta ki a monetáris feltételek szigorítását, az esetleges kamatemelést sem.

Egy kérdésre, amely az euró bevezetése "előszobájának tekintett" ERM-II. rendszerbe lépést firtatta, Simor András aláhúzta: a forint szabadon lebegő árfolyama hozzájárulhat ahhoz, hogy a forint megtalálja azt a középárfolyamot, amely mellett leginkább érdemes lesz belépni az ERM-II-be. Az MNB-ben készül egy jelentés arról, hogyan áll az ország a nominális konvergencia területén, azonban ami az ERM-II-be való belépést illeti, Simor András kiemelte: "nem tudok új információval szolgálni."

Az MNB korábban is azt mondta, hogy 2008 végén vagy inkább 2009 elején érdemes arról a kormánnyal beszélni, hogy akkor hol állunk az elmúlt két, két és fél év vonatkozásában a nominális konvergencia megvalósítása területén. Akkor lesz majd érdemes konklúziót levonni a belépéssel kapcsolatban, ha ismertek lesznek nagyjából a 2008-as költségvetés megvalósításának számai, a 2009-es költségvetés benyújtott változata; érdemes lesz megnézni, milyen formában fogadják el a törvényalkotók a közpénzügyi törvényt, és hogyan alakul az MNB 2009-es árstabilitási célja.

MTI/Menedzsment Fórum 


Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.