Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója azt mondta, az euróválság megoldására hozott közelmúltbeli lépések csak az időnyerést szolgálták, valódi megoldást nem jelentenek a kialakult helyzetre. A szakértő szerint a költségvetési politikák európai központosítására és eurókötvények kibocsátására is szükség lenne, továbbá az eladósodott országok állampapírjait az Európai Központi Banknak fel kellene vásárolnia.
Jelenleg az látszik valószínűnek, hogy az euró megmentése "csak egy többsebességes Európa, két- vagy háromsebességes Európa intézményesülésével" lehetséges, ami Európa megosztását jelenti - mondta. Véleménye szerint a többsebességes Európa az egész unió cselekvőképességét veszélyezteti, így fennáll a felbomlás veszélye. Ugyanakkor a több sebesség előnye, hogy rugalmasabb lehet az unió - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: az, hogy a tagállamok az euró megmentéséért minél szigorúbb takarékosságra törekednek, valójában az EU felbomlását segíti, hiszen a gazdaságilag szükségszerű intézkedések végrehajtása néhány tagállamban politikai szempontból szinte lehetetlennek tűnik. Ráadásul kérdéses, hogy a szigorú szabályozás valóban hatékonyabbá teszi-e a bajba került tagállamok működését - tette hozzá.
Úgy tűnik, Európában két periféria alakul ki, az egyikbe az euróövezet válságos helyzetbe került tagjai, a másikba az euróövezeten kívüli tagállamok tartoznak - fejtette ki.
Németország élen jár az euróövezet gazdasági problémáinak megoldásában, sőt, az ország megítélésében "új hangok" vannak, amelyek a reformok kidolgozásában, illetve megvalósításában még aktívabb szerepvállalásra szólítják fel a németeket. Többen kiemelik, hogy Németország "nélkülözhetetlen nemzet" az euróválság megoldásában, de ebben nem uralnia, hanem vezetnie kell az európai országokat - jegyezte meg.
Gálik Zoltán, az MKI tudományos főmunkatársa is arról beszélt, hogy az EU a többsebességes Európa felé halad, hiszen csaknem minden tagállam aláírja a fiskális paktumot. Az így létrejövő intézményi szerkezet azonban annyiban nem jelent újdonságot, hogy már korábban is előfordult Európa történetében, hogy egymás mellett több intézményi keret létezett - mutatott rá, példaként említve az Európai Szén- és Acélközösséget, az Európai Gazdasági Közösséget, az Euratomot, illetve később az Európai Közösséget és az Európai Uniót.
A fiskális unió alapjai "nagyon erős visszatérést" jelentenek a Maastrichti Szerződéshez - mondta. Kifejtette: a közösség ugyan automatikus szankciókat vezet be a költségvetési szabályok megsértésére, de a paktum összességében inkább szigorítást, mint újdonságot jelent a korábbiakhoz képest.
A szakértő kitért arra is, hogy míg Németországban élénk vita folyik a változásokról, Franciaország egyelőre kivár. Németország habozik, hogy a kormányközi vagy a föderális megoldásokat karolja fel, és míg az elmúlt másfél évben inkább a kormányközi út került előtérbe, az utóbbi hónapokban ismét a föderális irányba fordult Berlin - mondta.
Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a paktum tartalmáról és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1-2-ai ülésén alá is írják az új kormányközi szerződést. A magyar kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végleges szövegéről szóló előterjesztést, annak elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.
Martonyi János külügyminiszter múlt hétfőn a Parlamentben azt mondta, Magyarországnak nem érdeke egy többszintű, megosztott Európa, mindegy, hogy a megosztottság milyen vonalak mentén alakul ki. Hangsúlyozta, szeretnék, ha nem lenne ellentét észak és dél, a nagyok és a kicsik, a gazdagok és a kevésbé gazdagok, a régiek és az újak, valamint az eurózóna és a valutaunión kívüli országok között.
MTI
