Dániában a múzeumi műtárgyakon alattomosan megjelenő „extrém” penészgomba faj miatt aggódnak a restaurátorok. A holland aranykorból megmaradt festményeket – beleértve Rembrandt, Johannes Vermeer, valamint Frans Hals műveit – és a többi, évszázados kiállítási tárgyak sújtó „járványt” egy, a külső hatásoknak makacsul ellenálló, a tárgyak felületén fehér bevonatot képező mikroorganizmus okozza. Jelenlétét eddig 12 dán múzeumban mutatták ki, köztük az ország legnagyobb intézményében, a koppenhágai Dán Nemzeti Múzeumban és a Skagens Múzeumban – adta hírül a Guardian.
A Dániában riadalmat okozó Aspergillus restrictus jellemzője, hogy szélsőséges környezetben, például az óceánok mélyén vagy a vulkánok közelében is kiválóan megél, éppen ezért kiírtása rendkívül nehéz. Ráadásul a legtöbb, magas páratartalmat és nedves helyet kedvelő gombafajjal ellentétben ez száraz környezetben érzi igazán jól magát.
Legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy amíg el nem szaporodik, észrevétlenül károsítja a múzeumban kiállított tárgyak és dokumentumok állapotát. Mire fehér folt vagy vékony bevonat formájában láthatóvá válik, rendszerint túl késő – idézte a lap Camilla Jul Bastholmot, a Dán Nemzeti Múzeum konzerválásért és gyűjtemények tárolásért felelős vezetőjét, aki egy roskildei múzeumban fedezte fel a kórokozót. Bastholm hozzátette: az Aspergillus restrictus nem csak a dán gyűjtemények létét veszélyezteti, világszerte pusztíthatja a kulturális örökséget.
A szakember kutatásai során levéltárakban, könyvtárakban és templomokban is találkozott már ezzel a mikroorganizmussal, ami komplett gyűjteményeket tehet „halott forrássá”. Azokat a műtárgyakat ugyanis, amelyek a látogatók számára potenciális egészségügyi kockázatot rejtenek, a múzeumok nem állíthatják ki.
Márpedig egyes mikroorganizmusok – például az Aspergillus restrictus – múzeumokban való megtelepedése a gyűjtemények pusztulásával járó anyagi és eszmei kár mellett potenciális egészségügyi kockázatokat is rejt.
Fotó: Depositphotos
Lehetséges következmények és hatások
Az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombafajok spóráinak belélegzése egészséges embereknél jellemzően nem okoz megbetegedést, ráadásul nem minden Aspergillus-faj patogén. Azoknál viszont, akik valamilyen alapbetegséggel, például tüdőbetegséggel küzdenek vagy más okból legyengült az immunrendszerük, a gombaspórák belélegzése és szervezetben való megtelepedése komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezek a mikroorganizmusok ugyanis a vérárammal létfontosságú szervekbe: a tüdőbe, a szívbe vagy akár az agyba is eljuthatnak, a fertőzés kezelés nélkül akár halált is okozhat. Mivel a fertőzés tünetei nem specifikusak – ezek közé tartozik a köhögés, a gyulladás, a fülfájás, a véres köpet, a légszomj, a légzési nehézség és a bőrelváltozás is –, ezért a diagnózis felállítása olykor igencsak elhúzódhat.
Ahol a penész virágzik
Nem kizárólag gombák, egyéb mikroorganizmusok – baktériumok, moszatok – is károsíthatják a múzeumi műtárgyakat. A penészgomba spórák viszont a leggondosabb takarítás ellenére is gyakorlatilag mindenhol jelen vannak, még a levegőben is. Ezért ahhoz, hogy se a múzeumi raktárakban, se a kiállítóterekben ne telepedhessen meg, ügyelni kell rá, hogy a környezet ne legyen ideális a virágzásukhoz. Ami meglehetősen nehéz, mert az optimális közeg fajonként eltérő lehet.
A legtöbb penészgomba faj számára kedvező hőmérsékleti tartomány 10 – 35⁰ C közé esik, de van olyan mikroorganizmus, ami öt vagy éppen hatvan Celsius-fokon is remekül érzi magát.
A levegő 65 százalék feletti relatív páratartalma szintén kedvez megteledésüknek és szaporodásuknak. A penészgomba fajok kedvelik a szellőzetlen, állott levegőjű helyeket, ahol nincs légmozgás, így a spórák kényelmesen megtelepedhetnek gyakorlatilag minden felületen, legyen szó textilről, papírról, bőrről vagy akár fáról. Ott pedig fizikai és kémiai változásokat idézhetnek elő: megváltoztathatják például egy festmény vagy dokumentum eredeti színét, állagát.
Hogyan lehet megelőzni a bajt?
A tüneti kezelés, vagyis a penész eltávolítása nem jelent végleges megoldást. Tartós sikert a penész virágzásához szükséges feltételek megszüntetése hozhat. Amint az a múzeumok fejlesztésére és támogatására létrehozott brit szervezet, a Museum Development South East iránymutatásából kiderül, a múzeumok esetében ez egy rendkívül összetett feladat. Meg kell szüntetni a nedvesség forrását, amihez a műtárgyak raktározására és kiállítsára szolgáló helyiségek folyamatos karbantartása szükséges. Biztosítani kell a levegő szabad áramlását a tárolt és a kiállított tárgyak körül, emellett gondoskodni kell arról, hogy a levegő hőmérséklete és páratartalma optimális legyen, vagyis a mikroorganizmusok ne tudjanak megtelepedni és szaporodni. Mindehhez speciális hűtő és szellőztető rendszerre van szükség.
Fotó: Depositphotos
A múzeumi gyűjteményeket károsító mikroorganizmusokról és az általuk terjesztett „fertőzés” megelőzéséről a könyv- és papírrestaurátor-szakma, és az állományvédelem egyik legkiemelkedőbb hazai képviselője, az Országos Széchenyi Könyvtárban évtizedekig dolgozó Kastaly Beatrix írt átfogóan 2010-ben, a múzeumi állományvédelmi program keretében.
A szakember szerint amennyiben felmerül a mikroorganizmusok jelenlétének gyanúja, a tárgyak tömeges fertőtlenítése előtt érdemes laboratóriumi mikrobiológiai vizsgálatot végeztetni. Az eredmények ismeretében lehet eldönteni, hogy szükség van-e fertőtlenítésre – nagyobb mennyiségű műtárgy, könyv, irat esetében ezt általában gázzal vagy gamma-sugarakkal végzik –, vagy elég a penészgombával fertőzött anyagok szellőztetése, kiszárítása.
Így működhet a penész eltávolítása a gyakorlatban
Kastaly Beatrix összefoglalójában megemlítette a Néprajzi Múzeum esetét. Itt az alagsori raktárba beszivárgó talajvíz felszívódott a falba, ami 70-80 százalékos relatív páratartalmat eredményezett. Annak érdekében, hogy megelőzzék a penészesedést, víz-etanol-timol tartalmú oldattal permetezték le a falakat, és ezzel az oldattal kezelték a raktárban található fából, háncsból, vesszőből és sásból készült tárgyakat. Páraelszívóval szárították ki a helyiséget, és gondoskodtak a talajvízutánpótlás megszüntetéséről.
A gyűjtemények megóvása érdekében az is elengedhetetlen, hogy a penészgombával fertőzött műtárgyakat azonnal elkülönítsék, megakadályozva a spórák további szétszóródását. A fertőtlenítést minden esetben szakemberre kell bízni: restaurátorra vagy restaurátor által betanított emberre.
A Dániában nemrégiben és a Néprajzi Múzeumban korábban észlelt, komplett gyűjteményeket veszélyeztető probléma nem egyedi eset: 2017-ben egy meghibásodott szellőztetőrendszer miatt a connecticuti Mark Twain Múzeum ötezer, raktárban tárolt relikviáján szaporodott el a penészgomba. Helyreállításuk hónapokig tartott.
