Ha az egészségügyi hozzájárulást a dohányipari szereplők esetében valóban bevezetik, azzal a többszörös adóztatás esete állhat fenn, ugyanis az adó alapját képező bevételben a jövedéki adó és az áfa is benne foglaltatik. A két adónem a hazai piac legnagyobb szereplője, a Philip Morris Magyarország Kft. esetében 159 milliárd forint, vagyis a cég „valódi bevétele” csak mintegy 25 milliárd – mondta az mfor.hu-nak Németh Ferenc, a cég vállalati kapcsolatok igazgatója egy sajtóttájékoztatót követően. A céget egyébként az új adónem – ebben a tervezett dohányipari ellátó esetleges hatásai még nincsenek benne – kb. 4 évre „lenullázná”. A Philip Morris ugyanis tavaly 1,3 milliárdos nyereséget ért el és az mfor.hu által számított kiesés elérheti a 6,4 milliárdot.
Németh Ferenc amellett, hogy nem zárkózik el az arányos közteherviseléstől, bízik abban, hogy a kormány konzultál majd az iparági szereplőkkel és egy méltányosabb rendszer jöhet létre, amely nem ad újabb lökést a feketekereskedelemnek.
A dolog szürrealitását adja, hogy az mfor.hu minderről egy olyan rendezvényt követően beszélt a cég képviselőjével, amelyen egy, a dohány-feketepiac elleni kampányt mutatott be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal iparági szereplők bevonásával. Vagyis mialatt az egyik oldalon próbálnak küzdeni az adóbevételekre és a humán-egészségre is „káros” feketekereskedelem ellen, azalatt újabb sarcokat lenget be a kormányzat.
A GfK piackutató adatai szerint a 2012-ben még 5,8 százalékos feketepiac tavaly év végére 11,8 százalékra ugrott, idén pedig 12,1 százalékos volt az arány.
Az sem meglepő, hogy Kelet-Magyarország a leginkább „fertőzött” terület, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a határhoz közel eső települések, úgy, mint Mátészalka, Nyírbátor vagy Kisvárda, ahol főként fehérorosz termékeket terítenek. Ezeken a településeken 50 százalék (!) feletti a feketepiacról származó cigaretta aránya. A GfK munkatársai egyébként a szó szoros értelmében kikukázzák a cigisdobozokat és ez alapján mérik fel, hogy hány százalékuk érkezett külföldről és mennyi után fizették meg a hazai adókat.
A NAV szerint a magyar dohánypiacra, de különösen a cigarettáéra az elmúlt másfél évben EU-szinten is egyedülálló, mintegy 15 százalékos áremelkedés volt jellemző. Ennek hatásaként az illegális piac is megélénkült. A sajtóeseményen szintén résztvevő Szabó Károly pénzügyőr, dandártábornok szerint a környező országokban 100 forintba is kerülhet egy doboz cigaretta, míg itthon 700-1000 forint körül alakul az ára, így nem meglepő, hogy burjánzik a feketekereskedelem. A keleti és dél-keleti megyéket érintő kampány, amelyet egyébként kizárólag az iparági szereplők finanszíroznak, arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy aki illegális cigit vesz, az törvényt sért.
Az illegális cigaretta nemcsak hazánkban, hanem az EU más tagországaiban is problémát jelent. 2013-ban az Európai Unióban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt. A KMPG adatai szerint az Európai Unió országai a tavalyi évben 10,9 milliárd eurónyi adóbevételtől estek el az illegális piac miatt. A csempészett és hamisított cigaretták aránya összességében 10,5 százalékra tehető. A teljes fogyasztásból számított csempész- és hamis cigarettafogyasztási részesedés tekintetében Magyarország a középmezőnyben van. Hazánkkal megegyező ez a trend Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és Spanyolországban. Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Svédország és Románia 10-15 százalékos arányával rosszabb ezen a téren, sőt, Franciaország és Görögország eléri a 15-20 százalékot is. A hazainál jobb mutatókat tudhat magáénak Portugália, Csehország, Szlovákia és Horvátország 5-10 százalékkal.
Szász Péter
mfor.hu
