A közbeszédben – titulusa miatt – általában Rezsi Szilárdnak becézett politikus (Németh Szilárd) meglehetősen esetlen videóval próbálta követőit meggyőzni a héten. Meglehetősen drága töltőállomást sikerült ugyanis (valószínűleg az autópályán) találnia a román határ közelében. Az általa literenként fizetett 638 forintos ár ugyanis messze meghaladja a hazai átlagárat. (Írásunknak nem tárgya, hogy a vélhetőleg közpénzből tankoló képviselő, Németh Szilárd miért nem keresett olcsóbb kutat.) Így a videójára, amelyben azt állította, hogy „ha sikeres lett volna az ukrán támadás a Barátság kőolajvezeték ellen, akkor ma ennek gyakorlatilag a dupláját fizetnénk”, számos reakció érkezett, amiben felhívták a figyelmét, hogy Romániában jóval olcsóbban tankolhatott volna. Ez tény, de szerencsére a magyar átlag még mindig elmarad a romániai szinttől.
Fotó: Depositphotos
Ugyanakkor azt mindenképpen megjegyeznénk, hogy a magyar származású drónparancsnok, Robert Brovdi (Bródi Róbert) a héten is sikerrel támadta a Barátság kőolajvezetéket, ahogy azt az elmúlt hetekben is tette. A különbség az volt, hogy ezúttal nem olyan transzformátorállomás esett el, amely a csővezeték magyarországi ágát is érinti. Ahogy az is elvárható lenne, hogy az energetikai kérdésekért felelős hazai politikus minimálisan tisztában legyen egyes történések hatásaival. Az általa említett kétszeres ár ugyanis köszönőviszonyban sincs a valósággal. Az elmúlt időszakban ugyanis még a független szakértőkhöz képest pesszimista Mol-prognózis is csak 10 százalékos drágulásról szólt.
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő ebben a cikkben foglalkozott a Barátság vezeték kiesésének lehetséges hatásával:
A legutóbbi információk alapján egyébként az amerikai politika sokkal nagyobb veszélyt jelent az orosz olajimportunkra, mint az ukrán drónok. Az elmúlt napokban ugyanis Donald Trump, majd Scott Bessent pénzügyminiszter, valamint Chris Wright energiaügyi miniszter többször is arról beszélt, hogy Európának, illetve azon belül is Magyarországnak és Szlovákiának fel kellene hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával.
A témába vágó elemzésünk az alábbiakban érhető el:
A történések ellenére az olaj piaca stabil volt, ami megmutatkozott a hazai üzemanyagárakban is. A hétköznapokon ugyanis nem volt változás, csupán a hétvégére csökkent néhány forinttal a hazai nagykereskedelmi ár.
Az uniós árakra kitekintve azt láthatjuk, hogy az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint az aktuális összesítésben nem volt nagyobb változás. A magyar árak relatív értelemben mégis drágultak, hiszen egy hete még 11 állam esetén találkozhatunk magyarországinál alacsonyabb átlagárakkal, a mostani rangsor szerint viszont 12 olcsóbb ország volt.
A régiós összesítésben viszont nem volt változás, így most is azt láthattuk, hogy csupán Ausztriában és Szlovákiában drágább a benzin, mint nálunk.
A gázolaj esetén meglepő dolgot tapasztalhattunk, a Weekly Oil Bulletin adatai szerint ugyanis nem az olcsóbb, hanem a drágább országok száma nőtt. A mostani rangsor szerint ennél az üzemanyagfajtánál is 12 olyan ország van, ahol olcsóbban lehet tankolni, mint Magyarországon.
A régióban ennek ellenére továbbra is csak két olyan államot találunk, ahol az átlagárak magasabbak, mint nálunk. Az egyik a cikk elején már emlegetett Románia, a másik pedig Ausztria.
Az orosz olaj nagy kérdés lesz
A hét első felében az olaj jegyzése meglehetősen szűk sávban mozgott, ugyanakkor pénteken ismét nőtt az európai piacon irányadó Brent ára. Ennek hátterében az oroszokkal korábban meglehetősen türelmes elnök, Donald Trump áll, az Egyesült Államok ugyanis szigorúbb vámokat akar az orosz olaj főbb vásárlóira, különösen Indiára és Kínára. Ennek érdekében nyomást kíván gyakorolni a G7-országokra, hogy az orosz olaj vásárlása miatt másodlagos vámokat vessenek ki – írta csütörtökön a Financial Times. Mindezek mellett ugyanakkor az amerikai politika az orosz olaj legnagyobb európai vásárlóiról sem feledkezett meg, felhívták ugyanis Magyarország és Szlovákia figyelmét is, hogy váltsanak beszállítót.
Az Egyesült Államok 100 százalékos vámokat sürget, és korábban már arról is beszámoltak, hogy az Európai Uniót arra kérik, emelje meg a Kínával és Indiával szembeni vámokat. Mindkét ország már körülbelül 50 százalékos amerikai vámmal néz szembe, de kevés szándékot mutattak arra, hogy csökkentsék a moszkvai olajvásárlást. Amennyiben a vámok hatásosak lennének, az a globális piacra is hatással lenne, mivel Kínai és India a világ legnagyobb nyersolaj-importőrei közé tartozik.
Biztató ugyanakkor, hogy az olajszektor egyik legfontosabb intézménye, az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) havi jelentése szerint a globális olajtermelés valószínűleg a vártnál jobban fog növekedni idén, a kulcsfontosságú termelőországoknak köszönhetően. Az IEA előrejelzése szerint a kínálat napi 2,7 millió hordóval fog növekedni 2025-ben a korábbi 2,5 millió hordó/nap előrejelzéshez képest, majd jövőre további napi 2,1 millió hordóval.
Rövid távon így elképzelhető, hogy a háború és a szankciók miatt volatilis lesz az olaj tőzsdei mozgása, hosszabb távon viszont a szakértők stabil vagy akár csökkenő árakat valószínűsítenek.
Mindezek alapján a következő napokban a hazai kutakon az elmúlt napokban látott „állóvizet” valószínűsítjük. Néhány forintos elmozdulás lehet a kutak árainál, de drasztikus változásra nem kell készülni az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.
