Ha szeptember legelején országgyűlési választásokra került volna sor a felnőtt népesség több mint egyharmada a Tisza Pártot támogatta volna, miközben a kormánypártokra bő egynegyedük voksolt volna. Nyár végén a Tisza Pártnak mintegy félmillióval volt több szavazója, mint a Fidesz-KDNP-nek. Ha szeptember legelején parlamenti választásokra került volna sor Magyarországon, a két nagy párton kívül csak a DK érte volna el a parlamenti frakció alapításához mindenképpen szükséges, 5 százalékos parlamenti küszöböt – ez derül ki az IDEA Intézet augusztus 31. és szeptember 6. között elvégzett, országosan reprezentatív, kérdőíves felméréséből.
Fotó: Klasszis Média/Facebook
Hárompárti parlament, erősödő DK
A magyar felnőtt népesség több mint egyharmada (35 százalék) úgy gondolja, hogy a Tisza Pártra adta volna a listás szavazatát, ha az országgyűlési választásokra szeptember legelején került volna sor. A Fidesz-KDNP-t 29 százalékuk támogatta volna. A kisebb pártok támogatottsága augusztusról szeptemberre legfeljebb csak hibahatáron belüli változásokat mutat: a DK tábora (4 százalék) 1 százalékkal nőtt, a Mi Hazánké (3 százalék) nem változott, az MKKP támogatottsága (2 százalék) pedig 1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.
Nyár legvégén, a szavazási részvételüket biztosnak érző és támogatott pártot is választani tudó felnőttek körében 9 százalékpont volt a Tisza előnye a kormánypártok előtt. Egy szeptember elején lebonyolított választáson a biztos szavazó, pártot választani tudók majdnem fele a Tisza Pártra szavazott volna (48 százalék), miközben a Fidesz-KDNP listájára csak 39 százalékuk. A biztos szavazókra vonatkozó eredmények egyúttal azt is mutatják, hogy egy szeptember elején megtartott országgyűlési választás után nagy valószínűséggel hárompárti parlament alakulhatott volna: a Tisza Párton és Fidesz-KDNP-n kívül csak a DK érte volna el a parlamenti frakció alapításához minimálisan szükséges 5 százalékos parlamenti küszöbértéket.
Egyre csökken a politikai passzívok aránya
Szeptember elején a népesség negyedét (25 százalék) tettek ki azok a felnőttek, akik egyáltalán nem akarnak résztvenni a választásokon, vagy csak nem döntöttek még erről, vagy csak arról gondolkodnak még, hogy melyik pártot támogassák szavazatukkal, vagy egyszerűen csak nem akarják elárulni ezeket a döntéseiket. Arányuk 2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.
