Ahogy az elmúlt napokban a lett gazdaság gondjai a forint piacán is komoly aggodalmat váltott ki, a pánik lecsengésével a magyar fizetőeszköz is a nyertesek közé került.
Míg a múlt héten még arról értekeztek az elemzők, hogy a forint is megsínyli, ha Lettország bedobja a törölközőt, addig kedden fordulni látszik a kocka. Akkor arról pletykáltak a piacon, hogy Lettország leértékeli nemzeti valutáját, a latot, ez pedig többek között a forint árfolyamára is negatív hatással volt. A magyar deviza a korábbi 280 alatti szintről hirtelen 290 közelébe gyengült az euró ellenében.
Hétfőn délután már némi megnyugvás mutatkozott, kedden pedig komoly vételi érdeklődés jelentkezett a kelet-európai devizáknál. A háttérben a kereskedők véleménye szerint az áll, hogy Lettország az IMF nyomásának engedve komoly megszorításokat jelenthet be. Ezzel a megborult költségvetését egyensúlyba hozhatja, illetve megnyílik az út az IMF hitelkeret újabb részletének (illetve a későbbiekben további összegeknek) a lehívására.
Kedden a lett fizetőeszköz, a lat az utóbbi három év legnagyobb erősödését produkálta, ami lendületet adott más kelet-európai devizáknak is. A lat mellett az egyik legnagyobb nyertes a forint volt, mely ismét megközelítette a 280-as szintet. Figyelembe véve, hogy hétfőn még a budapesti bankközi piacon 286 körüli szinten kereskedtek az euró-forint devizapárral, ez igen komoly megugrás.
Emellett több más, úgynevezett feltörekvő piaci deviza is nyert az euró ellenében, így erősödött a cseh korona és az izraeli sékel is. A lett gazdaság iránti bizalom javulását jelzi, hogy a Baltikumban nagyon komoly kitettséggel bíró svéd bankok részvényei is magukra találtak némileg a keddi kereskedésben, ahogy a svéd korona is erősödött a főbb devizákkal szemben.
A szakértők szerint a lettországi események kapcsán talán most elül a pánik, és a balti állam gazdaságának összeomlása remélhetőleg a következő időszakban nem jelent majd extrakockázatot a régiós befektetők számára.
Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a régiót illetően sok még a kockázat. Kelet-Európa legnagyobb problémája, hogy a válság következtében elveszítette a befektetők bizalmát. Éppen ezért nem is számítanak jelentős javulásra egészen addig, amíg a nagy szereplők nem lépnek vissza a piacra.
A Reuters közelmúltban publikált elemzése például rámutat, hogy a jelenlegi pozitív hangulat törékeny lehet - egyáltalán nem biztos, hogy folytatódik majd a régió devizáinak erősödése. A forint esetében például a következő három hónapra inkább gyengülést valószínűsítenek, majd szerintük az év végére erősödhet a mostani szint alá a magyar deviza.
Az elemzők véleménye abban is megegyezik, hogy a régió országai - Magyarország, Csehország vagy Lengyelország - exportfüggőségük miatt továbbra is jobban megérezhetik a gazdasági visszaesést, mint a tőlünk Nyugatra lévő államok. Emellett komoly problémát okozhat a közeljövőben a költségvetési hiányok finanszírozása az említett országokban, mivel a külföldi befektetők továbbra sem veszik tömegesen az államkötvényeket. Ráadásul a régióban több helyen is 3 százalék fölé emelkedett a költségvetés hiánya, ezt pedig valahonnan finanszírozni kell.
