Az utóbbi időben annyit estek Magyarországon az állampapírhozamok, hogy kifejezetten vonzóvá vált a kisbefektetőknek készült inflációkövető kötvény. Még akkor is hat százalék felett lenne a hozama, ha az infláció nulla alá süllyedne - ami felettébb valószínűtlen -, afeletti értékeknél pedig szépen növekszik, írja a Napi Gazdaság.
Az államkincstár által kínált értékpapírok között egy igazi kincs bújik meg. A Prémium fantázianévre hallgató inflációkövető államkötvény ugyanis ma is 9,5 százalékos hozammal kapható, miközben a többi hasonló futamidejű papír mindössze 6,5 százalékos hozam mellett forog. Ha megtehetnék, az intézményi befektetők minden bizonnyal csak ebből vásárolnának, ám a kötvényt csak lakossági befektetőknek kínálja a kincstár.
A papír kamatszámítása viszonylag egyszerű, az mindig a megelőző év inflációjánál 6 százalékponttal magasabb kamatot fizet. A mai 9,5 százalékos kamat úgy adódik, hogy a 2008 végi inflációhoz hozzáadtak hat százalékpontot. Igaz, ez nem túl sokáig lesz érvényes, a következő kamatfizetés ugyanis január 25-én esedékes, azután a 2009. decemberi éves infláció értékét fizeti a papír 2011. január végén, plusz az említett fix hat százalékpontot. A 2012. januári lejáratkor pedig a 2010-es infláció plusz hat százalékpont jár.
A papír hivatalos ismertetőjéből kiderül, hogy amennyiben az infláció értéke nullánál alacsonyabb lenne - amire persze nem túl sok esély látszik, de válság idején nem teljesen lehetetlen -, akkor nullával veszik figyelembe a számításnál, azaz évi hat százaléknál kevesebbet a kötvény semmiképpen sem fizethet. Abban a valószínűtlen esetben, ha 2009-ben és 2010-ben is nulla lenne az árszintváltozás mértéke, akkor is évi 6,38 százalék lenne a hozama az október 15-i árfolyammal számolva. (Az árfolyamképzés egyébként automatikus, a papír névértékéhez egyszerűen hozzáadják az adott napig felhalmozott kamatot.)
Csakhogy a szeptemberi infláció évi 4,9 százalék volt, tehát igen valószínűtlen, hogy decemberre lenullázódna. A prognózisok 2010-re igen különbözőek, valahol évi kettő és öt százalék között járnak, az MNB "középtávú célja" pedig évi három százalék. Ha óvatosan, 2009-re és 2010-re is ezzel a három százalékkal számolunk, akkor már évi 8,95 százalékos hozamot kapunk a teljes futamidőre, négyszázalékos pénzromlásnál pedig már majdnem tíz százaléknál tartunk. A jelenlegi körülmények között ennél jobb kockázatmentes befektetést bajos találni, a papír minden magánszemélynek melegen ajánlható. Ha nem lennének kizárva a vásárlók köréből, akkor az intézményi befektetők feltehetőleg már régen elvitték volna az ötmilliárdos csomagot.
Ha pedig valakinek idő előtt kell megválnia ettől a kellemes papírtól, két százalékponttal alacsonyabb áron tudja megtenni az említett árfolyamnál (csütörtökön 103,9 százalék volt az eladási árfolyam és 101,9 a vételi). Ez a marzs kisebb, mint amilyet az államkincstár a 2012-es lejáratú fix kamatozású papírok esetében alkalmaz, ott ugyanis mintegy öt százalékpont a két árfolyam különbsége.
A kötvény, de igazából bármilyen, januárnál későbbi lejáratú papír vásárlása ellen szólhat az adóváltoztatás terve. Ha tényleg bevezetik, hogy három, illetve öt év után (10 százalékpontos, illetve teljes) kamatadó-kedvezmény jár, akkor sok befektetésnél érdemesebb az adóváltoztatást kivárni, majd olyan papírt venni, amely megfelel a feltételeknek. (Egy ilyen törvényváltozás várhatóan alaposan átalakítja majd a jövőben kibocsátandó kötvények és egyes befektetési alapok lejárati struktúráját.) De ennek a kötvénynek a várható hozama annyira magas, hogy még adókedvezmény nélkül is versenyképes marad, és ki tudja, meddig tartják még fent a jelenlegi feltételeket, írja a Napi Gazdaság.
