Budapest lemaradt a családi házak drágulásában


Miközben Dunakeszin 42 százalékkal drágultak a családi házak, Kecskeméten és Szekszárdon pedig 24-24 százalékkal, addig a fővárosban "csak" 9-cel.

A magyarországi lakóingatlan-piacon belül a lakások piacán a legnagyobb a kínálat, de a családi házak piaca is élénknek mondható. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a vevőjelöltek jelentős része családi házba tart. A KSH legutóbbi felmérése szerint költözést tervezők 12 százalékának a legfontosabb tényezőként említette azt, hogy családi házban szeretne lakni. A családi házak országos piaca meglehetősen változatos képet mutat, országszerte sok településen emelkedtek az árak tavaly februárhoz képest - derül ki az ingatlan.com több mint tízezer családiház-hirdetésen alapuló friss elemzéséből.

Olcsóbb községek, drágább városok

Az elemzés településtípusonként is vizsgálta az átlagos négyzetméterárakat, így kiderült, hogy csak a községekben csökkent a családi házak átlagos négyzetméterára, 1 százalékkal 95 ezer forintra. Ezzel szemben a városokban áremelkedés ment végbe az elmúlt egy évben. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban átlagosan 8 százalékkal 199 ezer forintra emelkedett a családi házak négyzetméterára a kínálati piacon, ezzel párhuzamosan a vidéki városokban 2 százalékkal 140 ezer forintra emelkedett az átlagár.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a községekben látható minimális árcsökkenés nem meglepő és beleillik az elmúlt évek ingatlanpiaci trendjébe. “A vidéki községekből egyre többen szeretnének a közelebbi vagy távolabbi városba költözni, ugyanakkor az ottani ingatlanok iránt visszafogott a kereslet. Közben pedig a városokban egyre többen szeretnének lakást vagy családi házat vásárolni” - tette hozzá a szakember. Ezt a trendet alátámasztja az értékesítési idő alakulása. Az ingatlan.com adatai szerint egy családi házat átlagosan 170 nap alatt lehetett eladni. A leggyorsabban a budapesti házak keltek el, átlagosan 139 nap alatt találtak gazdára. Ezzel szemben a községekben lévő családi házak eladása akár háromnegyed évig is eltarthat, a megyeszékhelyeken és vidéki nagyvárosokban átlagosan 150-160 napig tarthat az értékesítés. Balogh László azt is elmondta, hogy a lakások piacához hasonlóan valamennyi településtípuson nőtt az értékesítési idő a tavalyi évhez képest. Ráadásul a családi házakra általánosságban is igaz, hogy ezekre lassabban érkeznek a vevők, mint a lakások esetében.


Budapest lemaradásban

A családi házak országos piacán Budapesten idén februárban 320 ezer forint volt a családi házak átlagos négyzetméterára a kínálati piacon, ami 9 százalékos áremelkedést jelent. A fővároson belül azonban a különböző kerületekben nagyon eltérőek az árak, a budai kerületekben az átlagos négyzetméterár 500-700 ezer forintot is elérheti, miközben a pesti oldal külső kerületeiben jóval alacsonyabb átlagárak vannak, a XVIII. és XXIII. kerületben például 281 ezer, illetve 227 ezer forintért kínálták a családi házakat. A fővárosi családi házak 9 százalékos drágulásánál jóval nagyobb tempójú drágulás következett be több megyeszékhelyen is. Szekszárd és Kecskemét könyvelhette el a legjelentősebb áremelkedést, mindkét városban 24-24 százalékkal 180 ezer forintra, illetve 247 ezer forintra drágult a családi házak négyzetmétere az elmúlt egy évben. A harmadik helyen álltak az ingatlan.com elemzése szerint a veszprémi családi házak, amelyek négyzetméterára tavaly február óta 15 százalékkal 244 ezer forintra emelkedett. Ugyanakkor Szolnokon, Békéscsabán és Zalaegerszegen 8-10 százalékkal 131-165 ezer forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár a családi házak piacán.


Agglomerációs toplista

Országos szinten is kiemelkedő drágulást ért el több település a fővárosi agglomerációban. Dunakeszi vezeti ezt az listát: az ottani családi házak átlagos négyzetméterára 42 százalékkal 365 ezer forintra emelkedett. Törökbálint volt a második 36,2 százalékos drágulással, így az átlagos négyzetméterár 346 ezer forintra nőtt, a harmadik pedig Budakeszi, ahol 35,7 százalékkal 353 ezer forintra nőttek. A legdrágább három település az idén februárban Nagykovácsi, Budaörs és Dunakeszi volt, 365-398 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter. “Nagykovácsiban ráadásul úgy nőttek az árak, hogy a kínálat is bővült, azaz nőtt az eladásra hirdetett családi házak száma” - mondta Balogh László. Gödöllőn, Gyálon és Gödön csökkentek az átlagárak egy év alatt, mégpedig 5-20 százalékkal, így egy négyzetméter 203-274 ezer forintot tett ki most februárban. A legolcsóbb három agglomerációs település pedig Vecsés, Kerepes és Szigethalom, utóbbiaknál 180-198 ezer forint volt az átlag.

Stabil maradhat a családi házak piaca

Az ingatlan.com előrejelzése szerint a nagyvárosokban, fővárosban és az agglomerációban továbbra is stabil kereslet várható a családi házak piacán. Az árak alakulása már érdekesebb, erre nehéz prognózist adni, ha egy-egy településen nagyon megugranak az árak, akkor a vevőjelöltek másik, olcsóbb települést választhatnak maguknak. Balogh László az árak alakulásáról azt is elmondta, hogy a családi házaknál alacsonyabb a négyzetméterár, mint az azonos lokációban lévő lakásoknál, de előbbiekből jellemzően nagyobb alapterületűeket vásárolnak. Fontos az is, hogy a legnépszerűbb, központi városrészekben lévő - akár kisebb alapterületű - lakások árából sokszor kijöhet egy nagyobb alapterületű családi ház a külső kerületekben vagy az agglomerációban. Az ingatlan.com szakembere szerint emiatt a városok központja felé tartók mellett megfigyelhető egy tábor, akik pont ellentétes irányban keresnek maguknak lakóingatlant, jellemzően családi házat.

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
"Strómancég" nyerte el az 1,8 milliárdos sportcsarnok munkáit"Strómancég" nyerte el az 1,8 milliárdos sportcsarnok munkáit

Egyedüli jelentkezőként épp, hogy csak megfelelt az ajánlati kiírásnak a 4 fős kis cég.

.
hirdetés
elrejt
 
.