Most elkészült inflációs jelentésében emelte a fogyasztói árak várható emelkedésére és a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Részben ennek volt köszönhető az is, hogy a Monetáris Tanács tagjai a hétfői ülésen 25 bázispontos alapkamat-emelésről döntöttek.
"Szomorú nap két év után"
Legutóbb 2008 októberében kényszerült az alapkamat emelésére a jegybank, azóta kisebb-nagyobb lépésekkel jött lefelé az irányadó ráta, mely április óta már változatlan volt. "Szomorú nap a mai, mert két év után emelni kellett a kamaton" - hangsúlyozta a döntést követően Simor András. Az MNB elnöke hozzátette: a kamatemelés mellett egy tartásra vonatkozó javaslat volt a Tanács előtt, végül csaknem egyhangúan szavazták meg a szigorítást.
A nemzeti bank elnöke kiemelte: alapvetően a friss inflációs jelentés számai adták a döntés keretét. Az inflációt az idei év végére 4,9 százalékra várják szemben az augusztusi előrejelzésben szereplő 4,7 százalékkal. 2011-re a korábbi 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedés után most 4 százalékos drágulást várnak, míg 2012-ben 3,5 százalék lehet az infláció.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban viszont optimistább lett a jegybank: idén 1,1 százalékos bővülésre számít, míg jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, ami 2012-re 4 százalékig gyorsulhat.
"Rendkívül bizonytalan helyzetben próbálunk előre jelezni, a bizonytalanság még sokkal nagyobb, mint általában. Gyakorlatilag napról napra találkozunk újabb és újabb kormányzati intézkedésekkel, melyekre az elmúlt években nem volt példa hazánkban és a világban, ezért nagyon nehéz a jövőbeli hatásukat megbecsülni" - hangsúlyozta Simor.
Leszorítanák az inflációt
A jegybank elnöke az előrejelzés hátteréről elmondta, hogy annak ellenére lett magasabb az inflációs prognózis. hogy az augusztusinál erősebb forintárfolyammal és alacsonyabb olajárral számoltak a kalkulációban. Az emelést az indokolta, hogy az élelmiszerárak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, és a kormány által bevezetett ágazati különadók is inflációs hatással járnak. Utóbbi hatással kapcsolatban kiemelte: az mintegy 0,3 százalékkal emeli az éves inflációt a jegybank számításai szerint. Ráadásul a jegybank még a megemelt előrejelzéshez képest is felfelé mutató kockázatokat lát az inflációban.
Szintén a fogyasztói árak emelkedésének irányába hat, hogy zárul a kibocsátási rés, azaz a következő években a magyar gazdaság növekedése magasabb lehet a potenciális 2,5 százalékosnál. A korábbinál erőteljesebb növekedési előrejelzést Simor a kedvező külső konjunktúrával, valamint a várhatóan beinduló belső fogyasztással indokolta.
Az index.hu kormányzati forrásokra hivatkozva éppen hétfőn közölte, hogy a kormány 3 százalékról 3,5 százalékra módosítaná az inflációs célt. "Nem tudom, mennyi ennek a hírnek a valóságalapja, de remélem, hogy nulla. Már önmagában egy ilyen hír is erősíti az inflációs várakozásokat, melyek emelik az inflációt" - mondta Simor. Hozzátette: a nemzeti bank szerint a cél megemelése mellett semmilyen közgazdasági érv nem szól, a lépés kedvezőtlenül érintené a háztartásokat, a vállalatokat és az államot is. A cél felülvizsgálata egyébként jövő nyáron lesz esedékes - mondta újságírói kérdésre Simor.
"Ha az infláció üteme tartósan meghaladja a 3 százalékos célt, akkor a jegybanknak nem lehet más választása, mint a kamat emelése. Ezt akkor is meg kell tennie, ha tudja, hogy ennek a lépésnek rövidtávon növekedésvisszafogó hatása lehet. Mi ehhez a kötelességünkhöz a jövőben is tartani kívánjuk magunkat" - hangsúlyozta a jegybank elnöke a Monetáris Tanács hétfői döntésével kapcsolatban. Simor szerint a monetáris kondíciók szigorításával jelentős inflációcsökkenést lehet elérni anélkül, hogy az számottevő negatív hatással lenne a növekedésre.
Óvatosan a béremelésekkel!
Simor András a hétfő délutáni sajtótájékoztatón kiemelte: a bérfolyamatok egyelőre kedvezően alakulnak. A foglalkoztatottság emelkedése elvileg erősödő bérpályát jelezne, de vannak olyan tényezők, melyek visszafogják a bérek növekedését. A jegybank első embere szerint az szja-csökkentéssel egy újabb adut kaptak a kezükbe a munkaadók a jövő évi bértárgyalások előtt.
"Reméljük, hogy a 2011-es minimálbérről történő megállapodás is figyelembe veszi majd, hogy a béreket csak a termelékenység növelésével összhangban lehet emelni, különben inflációs kockázatokat hordozhat a bérek növekedése, azt pedig a jegybank kénytelen lesz majd ellensúlyozni" - mondta a sajtó képviselői előtt az MNB-elnök.
Simor szerint az 5-6 százalékos minimálbér-emelésről szóló javaslatok nem indokolhatóak a gazdaság teljesítményével, egy ilyen lépés több kárt okoz, mint hasznot a gazdaságnak.
Lassan újra a szégyenpadon
A kamatemelés hátteréhez tartozik az is, hogy az elmúlt egy hónapban egyértelműen romlott Magyarország kockázati megítélése. A 11 régiós országgal szembeni CDS-felárunk például 160 bázispontra emelkedett, ami történelmi csúcsnak számít. A megítélésünk romlása jól látszik az utóbbi hetek kötvénypiaci hozamaiban is - mondta Simor András.
A jegybank elnöke szerint a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél melletti kiállás még kedvezően befolyásolta a megítélésünket, azóta azonban a kormány több lépése is ellenkező irányba hatott. Példaként emelte ki a második kormányzati akciótervet, a Költségvetési Tanács ellehetetlenítését, a magánnyugdíjpénztárak államosítását, illetve a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat.
Beke Károly
mfor.hu
