125 éve, hogy pihenhetünk vasárnap


1891. január 31-én fogadta el az Országgyűlés a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt.

A keresztény tanítás szerint az Úr napja, ahogy a vasárnapot nevezték, az idő heti ritmusában Krisztus feltámadására emlékeztet. Nagy Constantinus, az első keresztény római császár 321-ben megjelent rendeletében a vasárnapot állami ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánította, majd négy évvel később az általa elnökölt niceai zsinat végérvényesen vasárnapra tette a keresztények heti ünnepét, amelyen munkavégzési tilalmat írtak elő és kötelezővé tették a templomi istentisztelet megtartását. Magyarországon a vasárnapi munka tilalma - összekötve a templomlátogatás kötelezettségével - már első királyunk, Szent István, majd 1092-ben Szent László törvénykönyveiben is szerepelt.

A munkavégzésre vonatkozó modernkori törvények Magyarországon csak az 1867. évi kiegyezést követően, az ipari fellendülés idején születtek meg. Európában már az első ipari forradalom óta követelték a szervezett munkások a heti hétnapos, napi 14-16 órás munkaidő csökkentését. Magyarországon 1872-ben fogadták el az első, majd 1884-ben a második ipartörvényt. Ez utóbbi, az egészen 1948-ig érvényben lévő 1884. évi XVII. törvénycikk egységbe foglalta az iparűzés feltételeit, az ipari munkaviszonyokat és a szakoktatást. A jogszabály rendelkezett a gyári munkások munkaidejéről is: a felnőttek reggel 5 és este 9 óra között dolgozhattak, délelőtt és délután fél, délben egy óra szünettel. A tíz év alatti gyerekek foglalkoztatását megtiltották, a 10-12 év közöttiek foglalkoztatását engedélyhez kötötték, a 12-14 éves korú gyerekek napi 8, a 14-16 éves ifjak 10 órát dolgozhattak.

Van, ahol ilyen körülmények között dolgoznak! 

A gyári munkások szakszervezetei az ipartörvény hatályba lépése után kitartóan követelték a béremelést, a 10 órás munkanapot és a vasárnapi munkaszünetet. Ez utóbbi 1891. január 31-én teljesült, amikor az Országgyűlés elfogadta az 1891. évi XIII. törvénycikket. A jogszabály első paragrafusa kimondta: "Vasárnapokon, valamint Szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell".

A törvény tehát kizárólag az iparban dolgozókat érintette, és közülük is csak azokat, ahol a termelés nem igényelte a folyamatosságot. A 3. paragrafus felhatalmazta a kereskedelmi minisztert, hogy saját jogkörben határozza meg "azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzem félbeszakítása lehetetlen, vagy a folytonos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz". Ilyenkor a munkát úgy kellett szervezni, hogy a munkások legalább havonta egy vagy minden két hétben egy fél vasárnapig munkaszünetet élvezzenek. A törvényt I. Ferenc József 1891. április 9-én szentesítette, és július 15-én lépett életbe.

Ön tudja, melyik városokban dolgoznak a legkevesebbet?

Az 1919-ben alakult Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) első egyezménye a munkaidőt szabályozta: az iparvállalatoknál napi nyolc és heti 48 órát írt elő, ezt az elvet 1930-ban kiterjesztették a kereskedelemben és az irodákban dolgozókra is. Jóllehet az egyezményt csak kevés tagország ratifikálta, az elfogadásakor uralkodó helyzethez képest a két világháború között jelentős előrelépés történt.

Magyarországon a 8 órás munkanapot és a legfeljebb 48 órás munkahetet az 1937. évi XXI. törvénycikk írta elő. A heti munkaidő 1967-től 44, 1989-től 40-42 órára csökkent, s 1992-től valósult meg a 40 órás munkaidő. Ma a fő szabály a 2015. január 1-je óta hatályban lévő Munka törvénykönyve szerint a napi 8 (heti 40) óra. Ettől az úgynevezett általános teljes napi munkaidőtől a munkáltatótól függően lehetnek azonban eltérések "felfelé vagy lefelé". A vasárnap munkaszüneti nap, ez alól csak az kivétel, amikor az adott munkakör, illetve munkarend megkívánja a munkavégzést. 2014 decemberében az Országgyűlés megszavazta a vasárnapi munkavégzés tilalmát a kereskedelemben is, amely néhány kivétellel kiegészítve 2015. március 15. óta van érvényben.

MTI




Primalak

Folyamatosan keresünk több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat!

Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a iroda@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-70-340-84-06-es számon!

hirdetés
Célunk, hogy ne csak finanszírozó partnerként gondoljanak ránk (X)
.
hirdetés
elrejt
 
.