2025. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak, közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az éves változás ugyan az előző havi 4,7 százalékos értékhez képest biztató csökkenést mutat, ám így is meghaladja az elemzők által várt 4 százalékos értéket. Pedig a kormányzat által bevetett eszköz, az árrésstop érdemi hatással volt a folyamatokra, hiszen havi bázison az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal mérséklődött, más kérdés, hogy az éves drágulás még így is viszonylag jelentősnek mondható, hiszen a KSH adatai szerint 5,4 százalékot tett ki.
Ezt a hatást, a szintén a Klasszis lapcsoporthoz tartozó Privátbankár Árkosár felmérése is megerősítette egyébként. Laptársunk immár több mint 18 éve havi rendszerességgel elvégzett kutatása szerint márciushoz (az árrésstop bevezetése előtti hónaphoz) képest 13,5 százalékos csökkenést mutatott ki. Igaz, ez alacsonyabb, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium által közölt 19,3 százalékos átlagos árcsökkenés. Ennek hátterében persze több ok is állhat. Elképzelhető, hogy a minisztérium által vizsgált szélesebb termékkörben nagyobb volt az áresés, de az is lehetséges, hogy május elejére a hatás elkezdett megkopni. Az élelmiszerek esetén persze az is fontos szempont, hogy a kereslet-kínálati viszonyok is hatással vannak az árak alakulására, ha a kereskedők gyenge vásárlói aktivitást tapasztalnak, amit egyébként a gazdaság első negyedéves számai indokolhatnak, akkor mérsékeltebb árakat alkalmaznak. Tehát a piacon van egy kvázi önszabályozó folyamat, nem csak az „árhivatal” tudja mozgatni az árakat.
A gyengébb első negyedéves GDP és a Donald Trump-féle vámháború hatott más termékcsoportokra is. Ezek közül leginkább az üzemanyagárakra, igaz a zuhanó olajár akár nagyobb áresést is indokolna a hazai kutakon. Ám az üzemanyagok éves szinten így is 7,1, míg havi bázison 1,4 százalékkal lettek olcsóbbak.
Korábban az igen feszes munkaerőpiac is hozzájárult a szolgáltatások átlag feletti drágulásához, ami ugyan áprilisban is folytatódott, ám az idei legalacsonyabb mértékű drágulást mérte a KSH, 7 százalékot. Amennyiben a gazdaság gyengébb teljesítménye nem változik, akkor a szakértők szerint a munkanélküliség növekedésével és a gyengébb vásárlóerő miatt itt is komolyabb lassulás következhet be.
A tavalyi évben komoly szakmai vitát váltott ki, hogy a nagyon látványosan csökkenő inflációt részben egy távközlési akció eredményezte, miközben az átlagfogyasztó folyamatosan emelkedő költségeket tapasztalt. Ezen a területen is várható javulás, hiszen a szolgáltatók a kormány nyomására komolyabb árcsökkentésről döntöttek. Enek köszönhetően a távközlési soron ezúttal már csak 3,9 százalékos drágulást mértek éves szinten a statisztikusok, miközben az év első hónapjaiban még 10 százalék feletti volt az áremelkedés.
Fotó: Depositphotos
Tovább csökkenhet az infláció?
A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz a következő hónapokban, hiszen akár a nemzetközi, akár a hazai folyamatokat nézve nagyon sok a bizonytalanság. Az amerikai elnök által indított vámháború kapcsán nem látni, hogy a felfüggesztett tarifák végül érvénybe lépnek-e, és milyen uniós viszontválaszt láthatunk majd. Mert annak eredményeként számos amerikai termék drágulhat. Igaz, dezinflációs hatásai is lehet annak, ha egyes európai vagy ázsiai gyártók az amerikai helyett az európai piacokat célozzák meg, hiszen a nagyobb kínálat alacsonyabb árakat eredményezhet.
Az amerikai elnök politikája miatti recessziós félelmek miatt esett az olajár, ami – ahogy azt fent is írtuk – lefele húzta az üzemanyagok árát, ami önmagában is jelentősen csökkentette a magyar inflációt. Ha tartósan alacsony maradna a Brent ára, akkor a benzin és a gázolaj ára tovább eshetne, ami még alacsonyabb inflációt hozna.
És persze ott van az árrésstop kérdése is. Ahogy a Privátbankár Árkosár felmérésre hivatkozva írtuk, az élelmiszerek esetén az első havi drasztikus árcsökkenés hatása május elején mintha romlott volna. Ugyanakkor a kormány a szabályozást higiéniai és kozmetikai cikkekre is kiterjesztette, ez viszont ebben a termékkörben hozhat majd áresést.
A kamatpolitika és a forint árfolyama is érdekes lesz, hiszen a csökkenő infláció (és a gyenge GDP) elvileg teret engedne a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a kamatvágásra. Ugyanakkor a költségvetési egyenleg és a fejlődő piacokkal szembeni esetleges bizalmatlanság miatt itt is vannak kérdőjelek. Ha ugyanis az MNB úgy kezd el lazítani, hogy az a befektetők szerint indokolatlan, akkor az forintgyengüléssel járhat, ami viszont az importárakon keresztül tudja növelni az inflációt.
Összességében ugyanakkor a folyamatok alapján tovább mérséklődő inflációra lehet számítani, már csak azért is, mert a kormányzati intézkedések a választásokig biztosan fennmaradnak és a világgazdaságban tapasztalható bizonytalanságok sem fognak varázsütésre egyik napról a másikra megvalósulni. Az egyes termékcsoportok esetén viszont valószínűleg érdemi eltéréseket láthatunk majd.
