2025 márciusában az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint megegyezett az előző év azonos hónapjának szintjével – közölte a Központi Statisztikai Hivatal első becslése alapján. A munkanaphatással kiigazított adat azonban már 5,4 százalékos visszaesést mutatott 2024 márciusához képest. A nyers és a kiigazított adatok közötti eltérés oka, hogy idén márciusban kettővel több munkanap volt, mint egy évvel korábban.
Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a magyar ipar valójában gyengébben teljesített, mint tavaly: a termelés szintje csak a plusz munkanapok miatt tűnik változatlannak, miközben a tényleges teljesítmény jelentősen csökkent.
- A szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal haladta meg a februárit.
- Ugyanakkor az év első három hónapjában az ipari termelés volumene összességében 4,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- A feldolgozóipari alágak többségében éves alapon csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazatok közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás növekedést mutatott, míg a villamos berendezések gyártása visszaesett.
Az ipari teljesítmény alakulását a makrogazdasági elemzők többsége továbbra is visszafogottan értékeli, bár néhány mutatóban enyhe javulás is megfigyelhető.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint kedvező jel, hogy havi szinten stagnálás látható, mivel ez azt jelenti, hogy legalább átmenetileg megállt a termelés visszaesése. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az éves csökkenés továbbra is jelentős maradt, ami arra utal, hogy a szektor továbbra sem tudott érdemben talpra állni. „A hosszú távú, fixbázisú index szerint idén márciusban 7,1 százalékkal elmaradt a termelés volumene a 2021-es átlagtól” – mutatott rá a szakértő.
Szerinte ez azt jelzi, hogy az ipar teljesítménye nemcsak az előző évhez képest, hanem többéves távlatban is gyenge, és csak jelentős külső vagy belső keresleti élénkülés lenne képes tartós fordulatot előidézni. Az ágazat gyengesége szerinte azért is aggasztó, mert miközben a járműiparban enyhe javulás látszik, addig a kapcsolódó ágazatok, különösen az akkumulátorgyártás, továbbra is gyengén teljesítenek, és ez mérsékli a kilábalási esélyeket.
Ezzel egybecseng Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzőjének értékelése is, aki szerint az ipar teljesítményének gyengesége különösen az exportorientált szektorokon keresztül járult hozzá az első negyedévben tapasztalt GDP-csökkenéshez. Szerinte a negyedéves szinten 2,2 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy az ipari szektor tartósan gyenge keresleti környezetben működik, és a külső piacokon tapasztalható megtorpanás komoly fékezőerő a magyar gazdaság egészére nézve is.
Németh Dávid szerint „kockázatot jelent a nemzetközi kereskedelmi háború a magyar ipar számára. Az év második felében már elképzelhető, hogy látunk pozitív számokat is, de összességében az éves átlagos ipari teljesítmény 2 százalékos csökkenést mutathat az előző évhez viszonyítva.” Kiemelte: „az első negyedévben az ipari termelés negyedéves alapon 2,2 százalékkal mérséklődött, vagyis az ipari termelés és ahhoz kapcsolódóan a termékexport jelentős szerepet játszhatott az első negyedéves, vártnál gyengébb GDP-adatban”. A szakértő arra utalt, hogy 2025 első negyedévében 0,4 százalékkal csökkent a GDP a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, ráadásul negyedéves összevetésben is visszaesést mértek: a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal maradt el az előző negyedévitől. Ez a vártnál is gyengébb adat, az elemzők szerint rontja az idei növekedési kilátásokat, miközben a kilábalás továbbra is késik:
Molnár Dániel a járműgyártás márciusi bővülését váratlannak nevezte, hiszen „ilyen hatás nem látszik az adatokban, így annak bővülése meglepetést jelent, még a naptárhatással együtt is”.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is hasonlóan értékel: „A magyar gazdaságban az ágazat súlya jelentős, ugyanakkor az elmúlt időszakban az új járművek iránti alacsony kereslet nyomán itt nem láttunk kedvező változást – hátha most valami beindul.” Regős szerint ebben paradox módon szerepet játszhattak az amerikai vámok:
„A vámok bevezetése előtt megindult egy készletezés, hogy még a vámok nélküli áron vásárolhassanak az Egyesült Államokban – ez jól látható az első negyedéves amerikai GDP-adatokban is, amelyben az import volumene negyedéves alapon mintegy a tizedével lett magasabb az első negyedévben.”
Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője viszont óvatosságra int a járműgyártás kapcsán is: „A februári csökkenés után márciusban sem volt képes felpörögni az ipar. Az egyedüli öröm az ürömben, hogy legalább nem egy újabb havi zsugorodást láthatunk. Az év/év index – figyelembe véve a munkanaphatást is – jelentősen tudott javulni, azonban ez leginkább a bázishatás következménye.”
A bázishatásra több elemző is figyelmeztet, hiszen ha a bázisidőszakban szokatlanul alacsony vagy magas volt a kibocsátás, az torzíthatja a változás valódi irányát vagy mértékét. Emiatt megtévesztő lehet pusztán az éves indexből kiindulni, mivel nem feltétlenül a jelenlegi folyamatokat tükrözi.
Virovácz szerint „a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 7,1 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid lezárások miatt volt.”
Virovácz Péter is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
A külpiaci kilátásokat illetően a német ipar élénkülésére többen utalnak, de mindannyian fenntartásokkal. Regős szerint „a német járműipar éves alapon szintén jól teljesített, 8,1 százalékkal nőtt a teljesítmény – ez magyarázhatja a magyar járműgyártás növekedését is. Reméljük, hogy a német növekedés tartós marad és az a magyart is pozitívan befolyásolja.”
Ugyanakkor Virovácz Péter arra jutott, hogy „egy hónap jó teljesítményét még kár lenne trendszerű javulásnak beállítani.”
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint „a külpiacok gyengélkedése, különösen Németország elhúzódó válsága” továbbra is súlyos kockázatot jelent az iparra. „A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak és a bevezetett moratórium tovább nyújtja az időbeli síkon. Ennek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami tőke visszavonulását és beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében úgy fogalmazott:
„A hazai ipar teljesítményét továbbra is negatív külső tényezők húzzák vissza. Külpiacaink gyengélkedése, különösen Németország elhúzódó válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaság, így az ipar teljesítményét is.”
A kormány ugyanakkor továbbra is növekedésre törekszik: a 100 gyár programot 150 gyár programra bővítették. Emellett az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, a Demján Sándor Program és az „1+1 beruházás-ösztönző” konstrukció révén a kkv-kat és a munkahelyteremtést támogatják a minisztérium szerint. „A CATL, BYD, BMW, SEMCORP és EcoPro fejlesztései mellett az emelkedő reálbérek és a stabil foglalkoztatottság is segíti az ipart” – zárul a minisztérium értékelése.
Debrecenben építi fel második európai akkumulátorgyárát a kínai CATL, több mint 7 milliárd euróból, ugyancsak ott valósul meg a BMW új autógyára, csaknem 1 milliárd eurós beruházással és 19,4 milliárd forintos állami hozzájárulással. A kínai SEMCORP már elindította a gyártást lítium-ion elválasztó fóliákat előállító üzemében, míg a dél-koreai EcoPro katódgyára még épül. Szegeden eközben a BYD hoz létre elektromosautó-gyárat, ahol a termelés várhatóan 2025 második felében indul.
László Csaba volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár volt Csabai Károly főszerkesztő vendége a legutóbbi Klasszis Klub Live-ban, ahol egyebek mellett a magyar gazdaság strukturális problémái is szóba kerültek. A teljes beszélgetést itt nézheti meg:
