Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel ismét az állami médiának adott interjút. A Kossuth Rádióban a kormányfő az új pápa megválasztásáról azt mondta: „Szerintem a pápa nem észak-amerikai, de ezt majd az elemzők kimutatják. Chicagóban született, de ha jól értem, akkor ő Perúból jött. És ilyen értelemben valószínűleg folytatója lesz annak, amit Ferenc pápa elkezdett. Tehát ha gyorsan kell valamit mondanom, akkor azt mondanám, hogy nagy változásokra nem számítok.”
„Nem is annyira a személye – az is nagyon fontos –, hanem, hogy legyen a világnak egy Szentatyája. Egyfelől vannak a katolikusok és a reformátusok. Magyarország egy ilyen ország. Azt gondolom, hogy mindannyiunknak a saját egyházán belül szüksége van valamilyen lelki vezetőre. A modern világ ezt próbálja pótolni pszichológusokkal, de valójában amire igazán szükségünk van, az nem az, hogy kezeljen bennünket valaki, hanem arra, hogy legyen lelki vezetőnk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette: a katolikusok biztosan mindig is tekintettek a Szentatyára, de a reformátusoknak sem mindegy, hogy ki a pápa, mit mond a pápa, mit üzen, milyen hitelveket erősít meg, mert „nekünk szükségünk van erkölcsi és hitbéli biztos támpontokra a világban.”
Ukrajna uniós csatlakozásáról azt mondta: „A politikai döntés megszületett. Magyarország ellenében született meg ez a döntés, mert mi nem támogatjuk Ukrajna csatlakozását, a gyorsított csatlakozás pedig végképp nem.” Ukrajna felvétele az EU-ba gazdasági öngyilkosság, fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte ezt nem csak Magyarország látja így, hanem most már más európai vezetők is.
Fotó: MTI / Fischer Zoltán
„Most az európai vezetők úgy döntöttek – a néppárt elsősorban, mert az itt a vezetőerő –, hogy akkor folytatni kell a háborút, szankciókat föl kell tartani, az orosz energiát teljesen ki kell szorítani, ki kell szorítani Európából, aztán az európai gazdasággal lesz, ami lesz. A mi reményünk az ellenkező irányba mutatott. Mi abban reménykedünk, azért is dolgozunk, nem csak reménykedünk, hanem dolgozunk is érte, hogy legyen béke. Ha béke van, ki lehet dobni végre a szankciókat. Ha kidobtuk a szankciókat, akkor olcsóbb lesz az energia, és ha olcsóbb lesz az energia, akkor lendületet kap a gazdaság, és könnyebb lesz a családoknak is. Sajnos az unió úgy döntött, és most megerősítették, az ellenkező irányba haladnak majd” – magyarázta.
Együttérez Gyurcsány Ferencékkel
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke csütörtökön közölte: nem támogatja, hogy Ukrajna gyorsított eljárással csatlakozzon az EU-hoz. Orbán Viktor azt mondta, nem hisz neki: „Leginkább azért, mert azt is mondta ugyanez a pártvezető, hogy ő sosem megy Brüsszelbe képviselőnek. Meg azt is mondta, hogy ő majd felszámolja a mentelmi jog intézményét. Ehhez képest Brüsszelben ül, és a Magyarországon elkövetett bűncselekmények okán beadott mentelmi jog felfüggesztés ellen szavazva, a mentelmi jogot használva, mögé bújva folytatja a politikát. Tehát nehéz komolyan venni bárkinek a véleményét, hogy előzőleg eljátszotta a szava hihetőségét. Ezért én az ilyesmit színjátéknak tartom.”
A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc visszavonulásával kapcsolatban Orbán azt mondta: „Más dolgával nem érdemes foglalkozni, ha az ember a saját háza táján söpröget, de két megjegyzést talán megengedhetek magamnak. Az első, hogy élet-halál harcolt vív a DK a Tiszával. A kormánnyal vívott DK-kormány meccset, azt eldöntötték, azt a választópolgárok négy-öt alkalommal már eldöntötték.”
„Itt a küzdelem az valójában az ellenzéki vezető szerepért és túlélésért zajlik. Egy Tisza-DK meccset látunk, és hát nyilván a DK-sok úgy gondolták, hogy így jobb esélyek vannak az ő pártjuknak, és ők – lelkük rajta – nem is akarom ezt én minősíteni....De a dolog összekeveredett azzal a magánéleti melódiával, hogy ráadásul Gyurcsány Ferenc el is vált Dobrev Klárától, aki az új vezetője a DK-nak.”
„Erre meg csak azt tudom mondani, hogy együtt érzek velük. Nem lehet könnyű sok év házasság után úgy dönteni, hogy külön folytatja az ember az életét a korábbi feleségétől vagy férjétől. Ez magánügy, ezt a politikába semmiképpen nem szabad beemelni. Itt csak annyit tudunk mondani, hogy együtt érzünk velük.”
Reagált a hangfelvételre
A Tisza Párt csütörtökön a Fidesz őszödi beszédeként emlegetett hangfelvételt hozott nyilvánosságra.
Orbán Viktor azt mondta:
„Azon a felvételen, ha az úgy van, ahogy írott formában én olvastam, akkor a kormány hivatalos álláspontja olvasható. Tehát a kormánynak az az álláspontja, hogy a békéhez erő kell. A békéhez hadsereg kell. Tehát nem szabad összekeverni a magyar honvédséget az úgynevezett EU-hadsereggel. Az EU-hadsereg, az egy civil, békés hadtest, ami béketevékenységet folytat.”
Hozzátette: a magyar honvédség arra való, hogy baj esetén, támadás esetén megvédje a hazát, ahova harcosok kellenek. „Tehát nekünk nem egyenruhás munkavállalók, hanem harcosok kellenek. Még egyszer mondom, a békéhez erő kell. És ezt mi vállaljuk, tehát ez nekünk a hivatalos álláspontunk. Ezt nem kell leleplezni, mert minden kormányzati dokumentumban szerepel.”
A volt vezérkari főnök, az időközben a Tisza Párt mellé álló Ruszin-Szendi személyéről és nyilvánosság elé lépéséről azt mondta: „Ráadásul mondjuk egy személyes dolog is, ezért bánom, hogy a volt vezérkari főnök politikai színpadra lépett, mert én azt hittem, hogy majd elbújdosik szégyenében. Mert hogyha egy tábornokról kiderül, hogy a Honvédkórházban, közpénzen szívatja le a zsírját, hogy jobban nézzen ki, és ez kiderül, akkor az ember eltűnik, mert ez egyszerűen vállalhatatlan dolog.”
„Most ehhez képest beáll a politikai élet közepébe, és megtámadja a magyar politikai vezetést, nemzeti érdeket védő politikáját, katonapolitikáját. Szerintem ez nem helyes, szomorú történet” – mondta Orbán Viktor.
Ilyen lesz a 2026-os költségvetés
A 2026-os költségvetés abból indul ki, hogy nemzeti kormánya lesz Magyarországnak – mondta Orbán Viktor. „Olyan kormánya, amely nem küld pénzt Ukrajnába, nem küld fegyvert Ukrajnába, és az Európai Unióból Ukrajnába küldött pénzek ügyében is megvédi a magyar érdekeket. Ez a kiindulópontja a költségvetésnek.”
Orbán szerint a büdzsé „nagyon sokat vállal” családtámogatás ügyben. „Családpolitikai célra fordítunk 4800 milliárd forintot. Rezsicsökkentésre elköltünk majd 800 milliárd forintot.” Nyugdíjasokra, nyugállátásokra pedig 7700 milliárd forint megy a kormányfő szerint. A fegyveres dolgozóknak járó „fegyverpénz” összege 4450 milliárd forint lesz, azdaságfejlesztésre 5050 milliárd forintot szánnak, „száz gyár helyett 150-et fogunk megindítani”. Oktatásra és egészségügyre összesen 4000 milliárd forintot szánnak.
Orbán szerint „nagyon is optimista, háború ellenes és ambíciós célokat” tűz ki a költségvetés, azonban az infláció letörése továbbra is kulcskérdés, ezért kiterjesztik az árrésstopot. „A kormány azért van, hogy megvédje az embereket. A védelem teljes egészében indokolt, és itt indokolt.” A háztartási cikkekre bevezetett 15 százalékos árrésplafontól „nagy ármozgásokat és árcsökkentést” várnak.
