Öt év alatt csaknem a duplájára nőtt Magyarországon a nettó mediánkereset, a Pénzcentrum azt nézte meg, hogy ez mit is jelent közelebbről.
2024 utolsó negyedévének adatai szerint a nettó mediánkereset 363 ezer forint volt, ami 14 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ugyanakkor ez a növekedési ütem évek óta a legalacsonyabb: még a negatív rekordot jelentő 2023 harmadik negyedév is ennél magasabb, 15 százalékos bérnövekedést hozott.
Különösen nagy a jövedelmi különbség Magyarországon a legjobban és legrosszabbul keresők között. Az úgynevezett kvintilisek (jövedelmi ötödök, vagyis a keresetek alapján öt egyenlő részre osztott csoportok) szerinti statisztika szerint 2024 utolsó negyedévében a legkevesebbet keresők nettó mediánbére mindössze 183 ezer forint volt, míg az ötödik kvintilisbe tartozó legjobb keresetűeké átlépte az egymillió forintot. Így a nettó bérek közötti különbség több mint ötszörös.
Akinek a nettó fizetése legalább 364 ezer forint, az már a középső jövedelmi ötödbe tartozik, 494 ezer forint felett pedig kifejezetten jó keresetűnek számít Magyarországon. Tavaly az utolsó negyedévben a legkevesebbet keresők bére nőtt a legkevésbé, mindössze 9,4 százalékkal, míg a harmadik kvintilisben volt a legnagyobb bérnövekedés, 13,8 százalékkal.
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
Hornyák József, a Portfolio elemzője szerint a legalacsonyabb keresetűek béremelkedése erősen függ a minimálbértől és a garantált bérminimumtól, amelyek régiós összevetésben nem növekedtek kiemelkedően az elmúlt évtizedben. Az elemző hozzátette: bár nominálisan duplázódtak a bérek 2020 óta, a valós növekedés inflációval korrigálva mindössze 20 százalék körül van. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas jövedelműeknél a külföldi vállalatok vezetőinek bérei jelentősen megemelik a felső jövedelmi ötöd keresetét, illetve az iskolázottság növekedése is erősíti a magasabb bérek felé való eltolódást.
