Az átlagos regisztrációs idő Magyarországon 403 nap volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint, ami negatív rekordnak számít. Most ráadásul dupla "rekordról" is beszélhetünk, hiszen egyrészt ennyire sok még sosem volt a regisztrációs idő, másrészt pedig most először lépte át a 400 napot.
Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy munkanélküli 403 napig van nyilvántartva álláskeresőként a munkaügyi hivatalokban. Innentől pedig két opció van. A kisebbik rossz, hogy átlagosan ennyi idő után talál munkát magának az álláskereső, a nagyobbik rossz, hogy ennyi idő a "tűréshatár", vagyis eddig nem sikerült munkát találnia, a reményvesztettség pedig a munkaerőpiacról történő kivonulásra készteti - legalábbis hivatalosan.
A májusi 403 nap egyébként 21 nappal több az áprilisinál és 30-cal több az egy évvel korábbi statisztikánál. Az átlagos regisztrációs idő megugrásával párhuzamosan nem meglepő, hogy a nyilvántartott álláskeresőkön belül a tartósan munkanélküliek aránya is közel 2,5 éves csúcsra emelkedett.
Az NFSZ adatai szerint májusban 93 823 olyan álláskereső volt, aki legalább egy éve nem talált már magának munkát. A létszám noha közel 5000-rel alacsonyabb az áprilisinál és 15 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, az álláskeresők teljes számán belül 30,6 százalékra nőtt az arányuk. Ennél nagyobb részt legutóbb 2013 decemberében képviselt ez a csoport. Az, hogy a létszámcsökkenés ellenére megugrott az arányszám, annak eredménye, hogy a létszám kisebb mértékben csökkent, mint a nyilvántartott álláskeresőké.
Májusban egyébként a munkügyi hivatalok adatai szerint összesen 307 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami 31 ezerrel alacsonyabb az előző havinál és 77 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Kevesebb volt a közmunka
Ami az új munkahelyek számát illeti, összesen 43 143 pozíciót jelentettek be a munkügyi hivataloknál, ami havi szinte csökkenést, éves bázison viszont növekedést jelent.
Májusban a piac önerejéből, vagyis állami támogatás nélkül 18 459 munkahelyet hozott létre, ami elmarad ugyan az áprilisi munkaerőigénytől, viszont a tavalyinál nagyobb. Ezzel párhuzamosan állami támogatással 24 684 munkahely jött létre, melyek zöme közmunkát jelent. Áprilishoz viszonyítva ez alacsonyabb munkaerőigényre utal, ami tekintve, hogy már idén márciusban berobbant a közfoglalkoztatás több mint 222 ezer pozícióval, a piac természetének megfelelő adat. 2015 májusához viszonyítva most ugyanakkor néhány ezerrel több közmunkás lehetőség nyílt meg.
Székely Sarolta
mfor.hu
