A kiskereskedelem egyike azoknak a területeknek, amelyeken keresztül a lakosság leginkább érzékeli a gazdaság uralkodó trendjeit, így az ágazat állapota mind a fogyasztók, mind a gazdaság és az állam szempontjából kulcsfontosságú. A mögöttünk álló évek inflációval terhelt időszaka alatt jelentősen megrendült a fogyasztói bizalom, ami a forgalmat is negatívan érintette, ám ez a trend mára megfordult, s a jelek szerint az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza épp a lakossági fogyasztás lesz – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának kiskereskedelmi trendekről szóló sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a területhez kapcsolódó üzleti tapasztalataiba is.
Stabil emelkedés várható a lakossági fogyasztásban
Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, hiszen a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatos, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutatnak. A kelet-közép-európai térség több országában megfigyelhető visszaesés – az inflációs válsággal is összefüggésben – hazánkban különösen elmélyült, ami többek között a fogyasztói bizalmi index éles esésében is megmutatkozott. Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, mely tényező még ma is érzékelhetően hatást gyakorol az ágazat belső folyamataira.
„Az áremelkedés üteme a tavalyi második félévben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás legkésőbb 2024-ben visszatér az emelkedő pályára. Ez a folyamat október óta – a kisebb ingadozások ellenére is – egyértelműen érzékelhető, úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz”
– jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A kiskereskedelem alágait vizsgálva azt látjuk, hogy a gépjármű-üzemanyag kereskedelem – az árstop kivezetéséhez kötődő bázishatás megszűnését követően – tavaly év vége óta emelkedő pályát mutat, az élelmiszer fogyasztás esetében pedig az elmúlt szűk egy évben, tavaly nyár óta szintén láthatóak a stabil visszaépülés jelei. A nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelmi fogyasztás nagyjából negyedéves csúszással követte az üzemanyag és az élelmiszer kategóriákat a pozitív előjelű volumenváltozásban. „A legutóbbi adatokból az látszik, hogy két és fél éve most először mutatta a nem-élelmiszer kategória a legnagyobb éves növekedést a három kategória közül, ráadásul havi alapon is bővülés látható (+1,1%). Ebben a kategóriában is további emelkedésre számítunk, részben a tavaly elhalasztott vásárlások pótlása, részben az otthonfelújítási program hatására felpörgő bútor-, háztartásicikk- és építőanyagvásárlások miatt” – vetítette előre Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.
Valóban drága az élelmiszer Magyarországon?
Az MBH Bank piacvezető az agrárgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozásában, így a kiskereskedelem makrogazdasági értékelése után a sajtóbeszélgetésen külön is fókuszba került az élelmiszeripar helyzete. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője többek között azokra a sajtóban gyakran megfogalmazott kérdésekre reagált, hogy miért drágábbak az élelmiszerek Magyarországon, mint külföldön, és milyen okok állnak az esetleges eltérések mögött.
„Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között, de fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki. A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat. A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingáruval versenyezzünk, de nem is ez az optimális út számunkra. A hazai cégeknek a mennyiséggel szemben, érdemes inkább a jó minőségű, magasabb árú termékek gyártását fókuszba helyezniük”
– mutatott rá Héjja Csaba. Az elemző szerint, ha nem konkrét termékeket, hanem egy általános fogyasztói kosár árát vetjük össze a külföldön jellemző árakkal, akkor a magyarországi árszint az EU átlagát alulról közelíti.
Hogyan lesz gyorsabb és kényelmesebb a vásárlás?
A kiskereskedelemben tapasztalt fogyasztói élmény szempontjából meghatározó szempont, hogy a különböző üzletekben, kereskedelmi egységekben mennyire elterjedt az elektronikus fizetés lehetősége. Napjainkban ezek közül egyértelműen a bankkártya számít a legnépszerűbb eszköznek; jelenleg több mint 10 millió darab van forgalomban, s ebből mintegy 2,5 millió darabot, azaz az aktívan használt kártyák 34 százalékát mobiltárcákba is regisztrálták. Az elektronikus fizetésre vonatkozó növekvő igényt jelzi, hogy ma csaknem 153 ezer fizikai elfogadóhely van az országban, melyek összesen több mint 250 ezer POS-terminált üzemeltetnek – s ezek száma folyamatosan emelkedik.
„A belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekedett az elmúlt öt évben. A tranzakciók számában mért 2021-es és 2022-es 20 százalék feletti növekedést 2023-ban egy szerényebb, 11,91 százalékos növekedés követte, a tranzakciók értékében azonban ugyanebben az évben 19,67 százalékos növekedés mutatkozott. Hasonló tendencia figyelhető meg a hitelkártyás vásárlásoknál is. A vásárlások száma 2022-höz képest 2023-ban 8 százalékos emelkedést mutatott, míg a tranzakciók értékében 16 százalékos emelkedés történt” – mutatott rá Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking Üzletfejlesztési vezetője.
Az elektronikus fizetési technológiák jövője
Az elektronikus fizetés jelentősége a piaci szabályozók törekvéseinek megfelelően, a közeljövőben folyamatosan növekedni fog – a Magyar Nemzeti Bank például 2030-as pénzforgalmi stratégiájának céljaként a fizetési folyamatok digitalizálását és a készpénzforgalom visszaszorítását jelölte meg. A stratégia értelmében 2030-ra a hazai gazdaságban a jelenlegi 30 százalékról 66 százalékra kell emelkednie az elektronikus tranzakciók arányának.
„A napjainkban is ismert és sokak által használt megoldások mellett a közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik majd: A kiskereskedelmi cégek szempontjából fontos újítás a Buy Now Pay Later (BNPL) technológia, mely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását – az ellenérték kifizetésének halasztásával, esetleg részletekre bontásával. Ilyen típusú finanszírozási megoldást az MBH Bank a Bupa platformon keresztül, a régióban elsőként kínál a kis- és középvállalatoknak. A másik fontos innováció az MNB által bevezetett Qvik technológia, mely akár egy QR-kód beolvasásával lehetővé teszi az egyszerű, ingyenes elektronikus fizetést” – mutatta be a kiskereskedelmi üzletmenetet nagymértékben megújító, küszöbön álló megoldásokat Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője.
