A 47 éves sebész, Ulrich Ronellenfitsch, aki a Halle-i Egyetemi Klinika W2-es professzora (középszintű egyetemi oktatói és kutatói besorolás Németországban) és osztályvezető főorvosa, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak mondta el, hogy mennyit keres: havonta körülbelül nettó 10 ezer eurót, ami átszámolva körülbelül 4,1 millió forintot jelent. A szakember a beszélgetésben fejtette ki, hogy miért tartja jogosnak ezt a fizetését és milyen kihívásokkal jár a munkája.
Ronellenfitsch szerint a sebészetet gyakran idealizálják, ő azonban nem tartozik közéjük:
„A sebészet egy munka, mint bármelyik másik – nincs mit idealizálni rajta. Ugyanakkor az életünk nehezen tervezhető, és mentálisan folyamatosan készen kell állnunk a legváratlanabb helyzetekre.”
Példaként említette az olyan sürgős eseteket, mint egy akut bélrendszeri vérzés vagy egy vakbélgyulladás, amelyek azonnali műtétet igényelnek.
A professzor havi bére több forrásból érkezik: a Halle-i egyetemen W2-es professzorként havi bruttó 8500 euró (nagyjából 3,8 millió forint) alapfizetést kap, amit kiegészítenek az ügyeleti díjak, illetve a mellékállásából származó jövedelme és a kutatási projektekből érkező honoráriumok. „A javadalmazásunkat a hosszú képzésünkkel, a felelősségünkkel és az elvégzett munkánkkal arányosnak tartom” – fogalmazott az orvos.
Fotó: Depositphotos
A német munkaerőpiacon a jövedelmek nyilvánosságát gyakran korlátozzák titoktartási megállapodások. Ronellenfitsch például nem árulhatta el, hogy mennyit keres külön szerződése alapján. „Ez tipikus Németországban” – magyarázta egy szakértő a lapnak, aki szerint ez a rendszer a munkahelyi feszültségek elkerülését célozza.
A sebész munkanapja reggel 7-től este 7-ig tart: műtéteken, viziteken vesz részt, fiatal orvosokat mentorál, valamint kutatásokon is dolgozik. „Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy egy adott gyógyszerrel csökkenthető-e a vérátömlesztések száma hasi műtétek után” – mondta, majd arra is kitért, hogy az ilyen kutatások nemcsak a betegek egészségét javítják, hanem jelentős költségcsökkentést is hozhatnak.
Noha professzori kinevezése határozott időre, tíz évre szól, Ronellenfitsch nem aggódik a jövője miatt. „Az első öt év után értékelik a munkámat, és ha elégedettek, újabb öt évre meghosszabbítják a szerződésemet” – mondta. Mindemellett úgy érzi, a megfelelő javadalmazás és az anyagi biztonság elengedhetetlen a szakma vonzerejének megőrzéséhez.
Mennyit keresnek az orvosok Németországban?
Az orvosi fizetések Németországban jelentősen eltérnek, és számos tényezőtől függnek, például a szakterülettől, a karrier szintjétől és a munkaadó típusától. A rezidens orvosok (vagyis az olyan orvosok, akik szakorvosi képzésüket végzik) átlagosan évi bruttó 72 530 eurót, tehát nagyjából 29,6 millió forintot keresnek évente. A szakorvosok éves fizetése bruttó 97 273 (körülbelül 39,7 millió forint) euró körül alakul, míg az osztályvezető főorvosok átlagosan 111 961 eurót keresnek. A legmagasabb jövedelmeket a kórházi hierarchia csúcsán a főorvosok érik el, akik évente körülbelül 197 500 (nagyjából 45.8 millió forint) eurót kapnak.
Érdekesség, hogy a magánkórházakban a kezdő rezidens orvosok bruttó fizetése kismértékben magasabb lehet, mint az egyetemi klinikákon vagy az állami intézményekben.
A saját praxissal rendelkező orvosok potenciálisan még magasabb jövedelmet érhetnek el, bár ez a praxistípustól és a szakiránytól is függ. Például a radiológusok éves, tiszta nyeresége 1,1 millió euró (4551,1 millió forint hozzávetőlegesen), míg egy általános orvosi praxis esetén ez 292 ezer euró (körülblül 119,4 millió forint). Az orvosi fizetések ugyanakkor nemcsak a szakmai szinttel és a szakterülettel, hanem az adott régióval is összefüggésben állnak. A déli tartományokban, például Baden-Württembergben és Hessenben jellemzően magasabbak a bérek, mint az ország keleti részén.
Ennyit visznek haza az orvosok Magyarországon
Takács Péter egészségügyi államtitkár tavaly arról beszélt, hogy egy kezdő orvos bére bruttó 687 ezer forintra, egy középkorú, huszonéves gyakorlattal rendelkező orvos bére 1 millió 650 ezer forintra emelkedett, egy idősebb, 40 éve pályán lévő orvos pedig alapbérként bruttó 2 millió 380 ezer forintot kap.
Ezek azonban csak az állami rendszerből származó bérek. Az orvosoknak lehetőségük van arra, hogy egyszerre dolgozzanak mind az állami, mind a magánegészségügyben, de ennek vannak korlátai. Például egy adott állami intézményen belül nem folytathatnak párhuzamosan állami és magánellátást. A párhuzamos (az állami és a magán rendszerben történő) munkavégzéshez pedig engedélyt kell kérniük.
A KSH márciusi statisztikája szerint Magyarországon továbbra is kiemelkedően keresnek a szakorvosok, bruttó havi átlagbérük meghaladja a 2 millió forintot.
Az orvosok mellett az élmezőnyben szerepelnek a légiforgalmi irányítók, akik továbbra is listavezetők, valamint a légijármű-vezetők és hajózómérnökök, akik megelőzték a szakorvosokat. Hasonlóan magas jövedelmet érnek el a törvényhozók, miniszterek, államtitkárok, valamint a vezető beosztásban dolgozók. A legjobban fizetett szakmák között megtalálhatók a brókerek, a tőzsde- és pénzügyi ügynökök és a sportolók.
Az Euronews 2023-as cikkében az európai orvosok fizetését és munkakörülményeit vizsgálta, eszerint az orvosok fizetése mindenhol jelentősen meghaladja az országos átlagbért, de nagyok az eltérések. Németországban és Írországban a szakorvosok keresete több mint háromszorosa az országos átlagkeresetnek, míg Lengyelországban alig 1,4-szerese.
2022-ben több országban, például Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban is orvosok tüntettek és sztrájkoltak a magasabb fizetésekért és a jobb munkakörülményekért. Az OECD adatai szerint az európai szakorvosok éves bruttó fizetése jelentős különbségeket mutat: Luxemburgban 258 552 euró (jelenlegi árfolyamon több, mint 105 millió forint), míg Lengyelországban mindössze 20 200 euró (nagyjából 8,2 millió forint) volt 2020-ban.
