Erről lesz szó a cikkben:
Miért nem nyugodhatnak meg az európai vállalatok a csökkenő gázárak ellenére sem?
Hogyan befolyásolják a földgáz dráguló költségei az ipari termelést és a mindennapi életet?
Miért csökkent az európai gázfelhasználás, és milyen hatása van ennek a piacra?
Milyen kilátásai vannak Magyarországnak és az EU-nak a nemzetközi energiapiacon?
Hogyan érinti a földgázárak emelkedése a magyar ipart és gazdaságpolitikát?
Ha a 2022-es árakhoz viszonyítjuk a mostani szinteket, akkor még egészen megnyugtató a kép. Az akkori extrém magas gázár szerencsére még messze van, ugyanakkor a november közepe óta látható 45-48 euró körüli ár (MWh-ban számolva) nagyjából a kétszerese a kora tavaszi szintnek. Nem véletlen kerül elő szakmai elemzések során, hogy a dráguló energiaárak ismét nehéz helyzetbe hozhatják az európai ipart.
Ráadásul az előrejelzések sok jóval nem kecsegtetnek, hiszen az idei fűtési szezonban eddig az elmúlt két évben tapasztaltnál hidegebb van, miközben a piaci kínálat inkább szűkül. Ugyan a Gazprombank elleni amerikai szankciót az oroszok rövid távon megoldották, hiszen egy múlt héten megjelent rendelet szerint más (szankciókkal nem sújtott) orosz pénzintézeteken keresztül is lehet fizetni a földgázért. Az európai piacra az orosz gázból várhatóan kevesebb érkezik majd januártól, mivel az ukránok felmondják az országukon keresztül futó vezeték szállítási szerződését.
