„Nagy visszhangot váltott ki Magyarországon egy találkozó, amelyen Menczer Tamás, a Fidesz szóvivője és Magyar Péter ellenzéki politikus vett részt, és amely személyes sértésekbe torkollott. Az eset jól példázza az ország politikai kultúrájának súlyos hanyatlását, és sötét kilátásokat vetít előre a 2026-os parlamenti választásokig hátralévő időszakra. Mivel Magyar valós veszélyt jelenthet Orbán Viktor jobboldali populista kormányfő hatalmára, várható, hogy a választási kampány rendkívül durva lesz” – így kezdődik a német közszolgálati MDR cikke, amely a mára valóban elhíresült Menczer–Magyar-csörtével mutatja be a magyar közbeszéd állapotát.
A lap szerint sokakban felmerül, miért ment a Fidesz szóvivője egy ellenzéki politikus sajtótájékoztatójára azért, hogy őt a kamerák előtt ilyen durván sértegesse? „Vajon Orbán Viktor utasítására történt mindez, mivel Magyar Tisza Pártja a közvélemény-kutatások szerint jelentősen megelőzi a Fideszt, amely az elmúlt évtizedben dominálta a politikai színteret?” – mereng az MRD, amely idézi Török Gábor politikai elemző vélményét, aki szerint a Fidesz célja Magyar provokálása és lejáratása volt. Lakner Zoltán politológus szintén arra jutott: Menczer célja az volt, hogy provokálja a hirtelen haragú Magyart, de a manőver kudarcot vallott.
Fotó: Facebook
A cikkben megjegyzik: nem egyértelmű, hogy Orbán Viktor közvetlenül rendelte-e el az akciót, de nyilvánvalóan támogatta azt. A Kossuth Rádiónak adott interjúban Magyart és pártját agresszornak nevezte, akiket az Európai Unió küldött Magyarországra. Szerinte a Tisza Párt stílusa támadó, és dicsérte Menczer fellépését ellenük.
„A magyar politikai légkör azonban már jóval Magyar Péter és a Tisza-párt megjelenése előtt mérgezett volt” – írja a cikk, felelevenítve, hogy Lázár János 2015-ben szexista megjegyzésekkel sértegette az őt hotelszámláiról, illetve a paksi bővítséről kérdező Szél Bernadettet.
„Az esetet a Fidesz-képviselők nevetése kísérte, de politikai következményekkel nem járt” – írja az MDR hozzátéve: „2018-ban Nagy Blanka diákaktivista a Fidesz túlóratörvénye elleni tüntetésen tartott, káromkodásokkal tarkított beszédével nagy visszhangot váltott ki. A kormányközeli sajtó szexista megjegyzésekkel, hazugságokkal és kéretlen fényképekkel próbálta lejáratni.”
A cikk szerint a magyar közéletben azóta is mindennaposak a gyűlöletkampányok, amelyek célpontjai a kormánykritikus civilek, politikusok és kisebbségi csoportok. Dull Szabolcs újságírót is idézik, aki szerint a Fidesz új stratégiát alkalmaz: már nemcsak a kormánypárti médián keresztül, hanem személyesen is támadja ellenfeleit. A 2026-os parlamenti választásokig várhatóan még több hasonló provokációra lehet számítani, zárul az MDR anyaga.
