A Magyar Labdarúgó Szövetség a napokban tárgyalta a tavalyi évi szakmai és pénzügyi beszámolóját, előbbiben egyebek mellett a TAO-rendszer eddigi eredményeit is összegezték. Eszerint 2015 december végéig (2011 júliusától kezdődően) összesen 101,2 milliárd forint jutott az egyes sportszervezeteknek, 40 milliárd pedig a szövetség központi programjaira. Ez összesen 141,2 milliárd forintot jelent, amivel kapcsolatban érdemes kitérni a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 11 milliárdos TAO-támogatására. Ez ugyanis jól rávilágít a labdarúgó ágon belül kialakult egyenlőtlenségekre, hiszen
a teljes TAO-támogatás majdnem 8 százaléka került egyetlen szervezethez, a kormányfő által létrehozott alapítványhoz.
Ez az arány nemcsak önmagában megdöbbentő, de annak fényében is, hogy évente ezernél is több pályázati igényt fogad el az MLSZ.
Azonban ahogy az a szakmai beszámolóból kiderül, a TAO felhasználásának ellenőrzése során számos szabálytalanságra is fény derült.
A támogatások helytelen elköltése miatt 2015 végéig összesen 742 millió forint visszafizetésére kötelezte az MLSZ a sportszervezeteket, ami az ellenőrzött támogatások 5,8 százalékát teszi ki.
Az azonban, hogy pontosan milyen szabálytalanságok történtek, az a mostani beszámolóból nem derül ki, viszont az egy évvel ezelőtt bemutatott, 2014-es dokumentumban felsorolták a leggyakoribb hibákat. Véleményünk szerint mivel az ellenőrzések a TAO-rendszer teljes működési idejét és nem csak egy adott évet érintenek, releváns információkkal szolgálhatnak a tavalyi dokumentumban szereplő tételek. Ez alapján a leggyakoribb szabálytalanságok a következők voltak:
- a sportszervezet a támogatás felhasználásáról nem küldött be elszámolást,
- nem a sportfejlesztési programban jóváhagyott beszerzést valósította meg,
- a piaci árnál magasabb áron történt a beszerzés,
- a beszerzés fizikai teljesítése nem került alátámasztásra,
- számlák záradékolása (annak igazolása, hogy a támogatás terhére elszámolásra került) hiányzott vagy utólagosan történt,
- személyi ráfordítások között edzőként egyéb alkalmazottak, vagy ténylegesen munkát nem végzők kerültek elszámolásra,
- bérbeadó harmadik féltől térítésmentese használatra kapott létesítményt adott bérbe és ezt számolta el a sportszervezet támogatásként,
- valóságban használt eszközt új eszközként szerzett be,
- hivatásos játékost számolt el a sportszervezet az egyéb alkalmazottjaként feltüntetve,
- utántpótlás jogcímen felvett támogatásnál az edzőtábor vagy egyéb esemény nem volt valós, vagy nem támasztotta alá hitelt érdemlően,
- utánpótlás jogcímen beszerzett sporteszközök és edzőtáborok költségei esetén a szülőkkel is kifizettette az eszközöket és a felmerült költségeket.
Világelső Felcsút
Jó évet zárt az MLSZ
A szövetség pénzügyi beszámolója szerint jó évet zártak 2015-ben. Az árbevétel a korábbi 7,2 milliárdról 12,5 milliárdra emelkedett, igaz, ezzel párhuzamosan a ráfordítások is közel 4 milliárd forinttal ugrottak meg egy év alatt. A korábbi nyereséget viszont sikerült hozni tavaly is, 315,8 millió forintos eredményt realizálhatott az MLSZ a 2014-es 388 millió után.
2015-ben az MLSZ összesen 2,017 milliárd forintnyi támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától a beszámoló szerint, melynek döntő része, 1,7 milliárd az utánpótlás-nevelési programra ment el, a fennmarad összeg pedig az OTP Bank Bozsik-program, a stadionbiztonsági program és a rekortán pályák között oszlott el.
A költségvetés mellett az OTP Csoport is támogatta a szövetséget a TAO révén, tavaly 10,4 milliárd forintot adott Csányi Sándor az általa vezetett szövetségnek. Ez 2,4 milliárddal több a 2014-esnél. 2011 óta összesen már 36,5 milliárd forint "közpénztelenített pénzt" adott az OTP az MLSZ-nek.
Székely Sarolta
mfor.hu
