Megemelné az alkoholos italokra vonatkozó adóterheket az Európai Bizottság. A lépés nem váratlan, sőt, késésben is vannak vele: a 2021-ben indított Rákellenes Terv részeként már 2025-re kitűzték az adóemelést. A döntésről azonban a tagállamokkal is meg kell egyezni, ezért szinte kizárt, hogy a változás rövidtávon hatályba lépjen.
Az adóemelést az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is támogatja, de Hans Kluge, a szervezet európai igazgatója szerint ez egy széles körben népszerűtlen döntés, ezért azt a politikusok nehezen lépik meg. A WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) kedden tett közzé egy kézikönyvet a rák megelőzéséről. Az ügynökség igazgatója, Elisabete Weiderpass külön kiemelte az alkoholos italok szerepét a rák kialakulásában, a keresletet szerinte adóemeléssel lehetne csökkenteni.
Töménytelen adó a töményekre
A szeszes italokra vonatkozó uniós jogszabály éppen 33 éve, 1992 októbere óta nem változott. A minimum jövedéki adó a sörökre dobozonként átlagosan 3 cent, egy üveg whiskyre pedig 1 euró 54 cent. A borokra nincs meghatározva minimális jövedéki adó. Ezeken felül a tagállamok önállóan dönthetnek az alkoholos termékek adóterheiről.
Fotó: Pixabay
Az adó mértékét általában hektoliterfokonként határozzák meg. Ez az a mennyiség az adott italból, amelyben 1 liter, 100 százalék tisztaságúnak megfelelő etil-alkohol van. Magyarországon egy egység után a kisüzemi sörfőzdében előállított söröknél 900 forintot, a többi sörnél 1800 forintot kell fizetni. A csendes borok és a fröccsök adómentesek, de a habzóbornál már 18 100 forint a jövedéki adó. Az egyéb csendes erjesztett italokhoz tartozó ciderek 10 900 forint, a más köztes (22 fok alatti) alkoholtermékek 28 100 forint adóval terheltek. A 22 fok feletti alkoholtermékek adója 565 840 forint hektoliterfokonként.
Az adó alól kivételt képeznek a magánfőzött és a befőzött párlatok. A magyar kormány korábban konfliktusba is került az Európai Bizottsággal, mert az adómentesség nem volt összeegyeztethető az uniós joggal. Az Európai Bíróság 2014 áprilisában a Bizottságnak adott igazat, és a kormánynak meg kellett szüntetnie a párlatok (jellemzően pálinka) főzésének adómentességét. A jogi szürkezóna és a zugfőzés végül 2021-ben megszűnt, ekkortól lehet adómentesen évente 86 liter, 50 fokos pálinkát főzni magánszemélyként.
Az alkoholos italokra kivetett jövedéki adó 2025-től az infláció mértékével növekszik évente. A termékkört korábban a népegészségügyi termékadó (neta) is terhelte, ez ma már csak az ízesített sörökre és az egyéb alkoholos frissítőkre vonatkozik.
Megelőztük Ausztriát
A rákkal összefüggő halálesetek száma továbbra is magas Magyarországon a többi uniós tagállamhoz viszonyítva. Az OECD számítása szerint, ha 20 százalékkal csökkenne az alkoholfogyasztás, és ugyanennyivel a nagyivók száma is, akkor 2023 és 2050 között több mint 17 ezer halálesetet lehetne megelőzni.
A WHO által felvetett közegészségügyi problémát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is látja. A 2021-es versenyképességi programjukban azt írták: „hazánkban a rövidital-fogyasztás éves mennyisége, valamint az alkoholhoz köthető halálozások száma érdemben meghaladja az EU-átlagot”. A jegybank szerint különös figyelmet lenne érdemes fordítani az alkohol, azon belül is kiemelten a rossz minőségű röviditalok fogyasztásának csökkentésére. Úgy látták, a jövedéki adó emelése hozzájárulhat a fogyasztás visszaszorításához, az adóemelés pedig költségvetési forrásokat is teremthet.
Az MNB azt is megállapította, hogy korrigálva a háztartások jövedelmi helyzetével, Magyarországon jóval olcsóbb az alkohol az Európai Unió átlagáraihoz képest. 2020-ban még valóban Magyarországon voltak a legolcsóbbak az alkoholos italok, az akkori árszint az uniós átlag 73 százalékának felelt meg. Négy év alatt azonban utolértük a nyugati országokat: a tavalyi arány már 96,4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy itthon drágábbak a szeszes italok, mint Ausztriában (89,7 százalék), vagy Németországban (86,7 százalék).
